Magyar és cseh kutató térképezte fel a Hold rejtélyes mare-foltjait
Az első ilyen alakzatot még 1971-ben az Apolló 15 felvételein fedezték fel.
Az első ilyen alakzatot még 1971-ben az Apolló 15 felvételein fedezték fel.
A kutatás részletesen körüljárja, hogyan készült a mintegy 3800 éves lelet a korabeli eszközökkel és technológiákkal.
Jelen állás szerint legkorábban 2027-ben juthat el újra ember a Holdra, a milliárdos űrturista, Jared Isaacman vezetésével. Elon Musk természetesen ezen is nagyot nyerhet.
Joe Rogan, a világ legnépszerűbb podcastere arról tájékoztatta 15 milliós közönségét, hogy nem biztos abban, hogy az Apollo-program űrhajósai valóban eljuthattak a Holdra. Pedig eljutottak, és erre perdöntő bizonyítékok vannak.
Kína űrügynöksége, a CMSA egyelőre jobban áll a holdraszállós űrruhák tervezésében, mint a NASA, amely már 2026-ig szeretne ismét embert küldeni a Holdra.
A SpaceX civil űrutazási programjában részt vevő férfiak és nők adatait hivatásos űrhajósokéval hasonlították össze, hogy felállítsák a jövő Hold- és Mars-misszióit segítő űrbiológiai adatbázist.
Máskülönben az eszetlen gyarmatosítás áldozataivá válnak a rendkívüli tudományos jelentőségű helyszínek, hívja fel a figyelmet egy hétfőn megjelent tanulmány.
Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettesként és a Roszkoszmosz főigazgatójaként is arra kérte a NASA-t, hogy szolgáltasson bizonyítékokat, de az amerikaiak mindig csúnyán lepattintották.
Furcsán nézett ki az Artemis-programra tervezett sötét űrruha a jól megszokott fehér szkafanderek után? Nem véletlenül.
Az amerikai űrhivatal az évtized végéig előkészítene négy holdraszállást és a Nemzetközi Űrállomás nyugdíjazását, miközben sok milliárd dollárt juttatna bolygókutatási és földmegfigyelési programokra.
A NASA szerint simán zajlott a 25 napos tesztrepülés, ami megnyitja az utat ahhoz, hogy az Orion 2024-ben már űrhajósokat szállítson a Hold közelébe. A nagy visszatértést 2025-re tervezik, de ehhez még a SpaceX holdkompjának is bizonyítania kell.
Most, amikor újra űrhajó indult a Hold közelébe, érdemes felidézni a sikeres kudarcként elhíresült küldetést. Az Astronomy magazin interjúja Jim Lovell-el, az Apollo 13 parancsnokával.
Jeff Bezos pereskedése, a Trump-éra nagyotmondási kényszere és a világjárvány miatt csúszik az Artemis-űrprogram első emberes Hold-küldetése, így legkorábban 2025-ben lép újra ember a Holdra. Az első tesztrepüléstől viszont már csak három hónapra vagyunk.
A modul fejlesztésébe a japán űrügynökség bevonta a Sonyt, egy japán játékgyártót és egy egyetemi kutatócsoportot. A robotgombóc jövőre landolhat a Holdon.
Ha ez a vállalkozás sikerülhet valakinek az Egyesült Államokon kívül, akkor nekik fog. Mivel azonban az amerikai törvények meggátolják, hogy a NASA Kínával közös űrprojektekben vegyen részt, lehetséges, hogy az amerikai űrhajósok sosem léphetnek be a kínai-orosz holdbázisra.