Két magyar kutató megvizsgálta, hogy miért nem költünk eleget az inváziós fajok elleni védekezésre, és hogy mit lehetne tenni az ügyben. A károk már most is milliárdokra rúgnak.
A kínai eredetű édesvízi medúza mellett az Észak-Amerikából származó óriási mohaállat egy példányát is kifogták a Békés megyei szakaszon. Ezek az állatok elsősorban a klímaváltozás miatt tudtak nálunk is elterjedni.
Az elsősorban csigákat és földigilisztákat fogyasztó ragadozók hazai faunára kifejtett hatása még ismeretlen.
A Science-ben most publikált jelenség az ökológiai láncreakciók tankönyvi példája.
Magyar kutatók szerint az ökológiai restauráció az invazív fajok elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze.
Az ENSZ biológiai sokféleséggel foglalkozó kormányközi platformja szerint több mint 3500 növény- és állatfaj vált veszélyesen invazívvá az emberi tevékenység hatására.
A szőrméje miatt a 19. század végétől tenyésztett, de mára kivadult faj gátakba és töltésekbe vájt üregei elaknásítják az árvízvédelmi műtárgyakat.
A parlagfű-olajosbogár 30 százalékkal is csökkenti a parlagfű pollentermelését, ám Európában például a napraforgót is károsítja. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói azért is elemezték a rovar terjedési mintázatait, hogy felmérjék a növényvédelmi alkalmazás kockázatait.
Az ökörbéka és a barna fakígyóként is ismert siklófaj együttesen 6500 milliárd forintnyi kárt okozott 1986 óta, az ökológiai károkon túl a mezőgazdasági termés tönkretételével és költséges áramkimaradások okozásával.
Frank Herbert 1965-ös regénye mára popkulturális jelenséggé vált, azt viszont kevesen tudják, hogy az eredeti történetet egy Oregonban folytatott tudományos kísérletsorozat inspirálta, amelynek a szerző is szemtanúja volt.
Magyar kutatók a Temes folyó szerbiai szakaszán vizsgálták a legelő-tipró művelés ökológiai hatásait. Kiderült, hogy ahol legeltetnek, ott jelentősen alacsonyabb az idegenhonos fásszárú fajok száma és mennyisége, ugyanakkor fajgazdag mocsári és réti gyepszint fejlődik.
Egy kaktuszszerető lélek néhány éve déli fekvésű pilisi sziklákra ültetett ki kaktuszokat. A fügekaktuszfajok vígan szaporodnak, kiszorítva az értékes sziklagyep őshonos növényfajait. A nemzeti park munkatársai évek óta kijárnak, és sziszifuszi munkával kármentesítenek.
Az elmúlt tíz évben több mint kétszeresére nőtt Magyarország diótermő területe, évi hétezer tonna az átlagos hozam. Erre megjelent, és mostanra tömegessé is vált a tengerentúli kártevő, a dióburokba petéző fúrólégy.
A Sokk a rovar Facebook-közösség 14 ezer válasz alapján elemezte a magyar poloskahelyzetet. Kiderült, hogy már nincs olyan szeglete az országnak, ahol ne akadna az invazív rovarból. A legrosszabb helyzetben Kunfehértő van, a legkevesebb poloskát Fonyódon találták.
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat vadfelmérésre. Az ebek jelzései alapján 73 százalékos pontossággal sikerült a rejtőzködő nádi toportyánok jelenlétének kimutatása.