IPCC: a kibocsátás lenullázása már nem elég, ki kell dolgozni az alkalmazkodási stratégiákat
Március 20-án adta közre legújabb összefoglaló jelentését az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testülete.
Március 20-án adta közre legújabb összefoglaló jelentését az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testülete.
A legfrissebb IPCC-jelentés szerint minden adott a felmelegedés tűrhető szinten tartásához: zöld acélt gyártunk, a levegőből vonjuk el a szén-dioxidot, a napenergia és az akkumulátorok költsége tíz év alatt 85 százalékkal csökkent – a kormányok mégsem tesznek túl nagy erőfeszítést azért, hogy ne lépjük túl a 2 fokos klímacélt. Pedig pénz van rá, és a zöld beruházások meg is térülnének.
A természetes nyelv jelentéstanában fontos, sőt elengedhetetlen szerepet játszanak az alternatív univerzumok, de ne gondoljuk, hogy ha sok-sok alternatív világot feltételezhetünk, az egy csapásra minden problémánkat megoldja. Sőt, ahogyan lenni szokott, egy csomó új problémát hozhat magával, írja Kálmán László nyelvész.
A fosszilis üzemanyagok fokozatos kivonását, fenntarthatósági forradalmat, globális erdősítést és az állattartás mérséklését sürgeti a PIK. A világ legjelentősebb klímavédelmi testülete által összeállított 400 környezetvédelmi és kibocsátás-csökkentési forgatókönyvből 20-at találtak részben használhatónak.
2019 júliusa volt minden idők legforróbb hónapja, 2019 pedig a valaha mért második vagy harmadik legmelegebb év – derült ki a meteorológusok éves klímajelentéséből. Erdőtüzek és extrém hőhullámok formájában a klímaváltozás következményei is megmutatkoztak.
A klímaváltozás és a technológiai fejlődés új típusú globális egyenlőtlenséget teremt, ami ellen aktívan fel kell lépniük a jogalkotóknak – derül ki az ENSZ idei fejlődési jelentéséből. Magyarország azok közé az országok közé tartozik, ahol nagyon nagy emberi fejlődés megy végbe, a friss rangsorban 43. lett az ország, de komoly gondok vannak az oktatás mobilizáló erejével és az újraelosztással.
Megvan az a vicc, hogy két politikus találkozik, és azt hazudják egymásnak, hogy jó reggelt? Az Agora szabadegyetem első előadása a szavak erejét, hamisságát és igazságát járta körül péntek este a Nyitott Műhelyben.
Az ENSZ szakértői szerint több mint 2 milliárd ember nem jut rendszeresen biztonságos, tápláló és elegendő élelemhez, 821 millióan pedig kifejezetten éheznek. Az elhízott felnőttek és túlsúlyos gyerekek együttes száma több mint egymilliárd.
Vannak ismert emberek, akikről nem is hinnénk, mi mindent találtak fel. Az még hagyján, hogy állítólag Isaac Newtonnak köszönhetjük a macskaajtót, az viszont igazi világszám, hogy a Google fordítóprogramja mögött az 1951-ben elhunyt osztrák filozófus, Ludwig Wittgenstein áll.
Korrupcióellenes ügynökség létrehozását, a cigányság hatékonyabb integrációját és a munkaerő mobilitásának javítását is javasolja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet friss országjelentése.
Hogyan kell azt elképzelni, amikor egy szóból csápok lógnak ki? És mit jelent az atomizmus és a holizmus, amikor a szavak „jelentéséről” beszélünk? Kálmán László, az MTA nyelvésze elmagyarázza.
Az OECD országjelentése a megújuló energiák felhasználását, a környezeti demokráciahiányt és a természetvédelem leépítését kritizálja. A munkacsoport két évig dolgozott a környezetvédelmi teljesítményértékelésen.
Miért nincs olyan, hogy „*Kétlem bejön”, csak olyan, hogy „Kétlem, hogy bejön”? Ennek megértésében segít a jelentéstan, a mondattan, de egy kicsit még a kiejtés is. Aki viszont elkülönült nyelvtani modulokban gondolkozik, nehezen definiálja a hogy elhagyhatóságát.
Hogy micsodák is a fogalmak, arról annyi sokat és különfélét mondtak már évezredek óta, hogy ezek után bátran állíthatjuk: fogalmunk sincs róluk.
Megjelent az OECD idei jelentése a munkát terhelő adókról. Magyarországon a legnagyobb a különbség a gyerekes és a gyermektelen párok adóterhei között, és mi vagyunk az egyetlenek, ahol a többet keresők nem fizetnek arányaiban is többet. Az elsőről a második Orbán-kormányra beállt változás egyedülálló a fejlett országok klubjában.