Az idei nyár nálunk is a hosszú aszály és a rövid, intenzív csapadékos időszakok váltakozásáról szólt. Ha így folytatódik, az a növénytakaró és a táj radikális megváltozását is hozhatja. Egy kiskunsági klímakísérlet éppen ezeket a lehetséges forgatókönyveket modellezi.
Vezető klímakutatók és mások mellett az ENSZ volt főtitkára által jegyzett nyílt levél szerint így nem is várható túl sok eredmény a tárgyalásoktól.
A tavalyi Dubajban tartott klímacsúcson a világ országai abban állapodtak meg, hogy 2050-re az energiaipar nettó zéró kibocsátású lesz, 2030-ig pedig megtriplázzák a magújulók arányát és befejezik a fosszilis tüzelőanyagok használatát.
A végéhez közeledik a Thwaites-gleccses hat éven át tartó vizsgálata, az eddigi eredmények szerint nem az a kérdés, hogy összeomlik-e, hanem az, hogy mikor.
A fejlődő országok még csak most kezdenek rákapni a klímaberendezésekre, de a felmelegedést hajtó egységek a villamosenergia-rendszereket is megterhelik – és ha nincs áram, nincs légkondi sem.
Egy új tudományos összehasonlítás szerint nem a növényekkel beborított tetőkertek vagy a napelemek, hanem a fehér háztetők segítenek a legjobban mérsékelni a városi kánikulát.
A várost április közepén példátlan mennyiségű csapadék árasztotta el. Az új rendszer jobb védelmet adhat a jövőbeli, klímaváltozás által felerősített viharok ellen.
Zeke Hausfather amerikai éghajlatkutató szerint lényegében biztos, hogy az idei nyár első hónapjának globális hőmérséklete megdönt minden korábbi rekordot. Ez annak ellenére következhet be, hogy véget ért az El Niño, ami nem túl jó jel.
A svájci eset ugyan nem von szankciókat maga után, de precedenst teremt.
Sorban a kilencedik rekorddöntő hónap volt ez, az elmúlt 12 hónap globális átlaghőmérséklete pedig több mint 1,5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti értékek.
Bár a mostani becslések 1,5 és 4,5 Celsius-fok közötti átlaghőmérséklet-emelkedést jósolnak, egy friss kutatás eredményei szerint ennek többszöröse is bekövetkezhet a felszabaduló szén-dioxid miatt.
A katolikus egyházfő 2015-ös, Laudati Si’ kezdetű enciklikája után a Vatikán, a Vatikáni Bank és több mint ötven ország katolikus intézményei döntöttek úgy, hogy nem fektetnek többet fosszilis üzemanyagokba. Amerikában ez elmaradt.
Gyerekkorában a Delta főcímében nézte irigykedve az Antarktiszon lépkedő kutatókat, ma már sarkköri expedíciókat kísér végig díjnyertes fotósként a -50 fokban. Horvath a budapesti tárlatvezetésén mesélt nem mindennapi élményeiről.
Lehetnek-e kötelességeink még nem létező emberek felé? Tehetünk-e rosszat valakivel anélkül, hogy ártanánk neki? Most induló, filozófiai témákkal foglalkozó podcastsorozatunk első epizódjában jövő nemzedékekkel szembeni kötelezettségeinket vizsgáljuk.
A Gyermekjogi Egyezmény módosításával biztosítanák a klímaperekhez szükséges jogi hátteret a gyerekeknek, a bizottság szerint ugyanis a környezetrombolás a gyermekek ellen elkövetett strukturális erőszak része.