Balázs Zsolt szabadúszó fotográfus kötetbe rendezte a viharos sebességgel kiszáradó magyar Alföldön élőkről készült felvételeit, amelyekből az is kiderül, hogy közösségi összefogással meg lehet fékezni az ökológiai katasztrófát.
Öntözés helyett a csapadékvizek helyben tartásával, a talaj vízmegtartó képességének növelésével, és a tájhasználat átalakításával alkalmazkodhat csak a mezőgazdaság, állítja a Másfélfok klímablogon csütörtökön megjelent elemzés.
Lassan tízéves a párizsi egyezmény, de hiába rendeznek évente klímacsúcsot, az áttörő megállapodás mindig elmarad, a leginkább szennyező nagyhatalmak pedig már részt sem vesznek rajta.
A klímaváltozás szempontjából is aggasztó, hogy az óceánok negyedén már egyszerre figyelhető meg a hőmérséklet, a sótartalom és az oxigénszint kritikus eltolódása.
Egy nemzetközi kutatócsoport a permafroszt mikrobiális ökoszisztémáit vizsgálva arra jutott, hogy bizonyos körülmények között az arktiszi talajokban több metánt „fogyasztó” organizmus lehet, mint metánt „termelő”.
A Green Policy Center gyorselemzése szerint a botrányos megszakításokkal tarkított záróülésen elfogadott záródokumentumból kikerültek a legfontosabb zöld célok.
Az USA idén hivatalosan nem vesz részt a klímakonferencián, de az erdőtüzek által egyre gyakrabban sújtott Kalifornia demokrata kormányzója így is elutazott a COP30-ra, ahol idén az erdővédelem áll a középpontban.
A GLA8-at magyar kutatók, széleskörű együttműködésben hozták létre. Jól tűri a vízhiányt és a gyökérrendszere, hatékony víztárolása révén klímaadaptált, új búzafajták nemesítéséhez kínál lehetőséget.
1945 és 2025 között a fiatal és idős példányok mérete is jelentősen csökkent, ami hosszabb távon veszélybe sodorhatja a vízi ökoszisztémák stabilitását is, a kisebb halakat ugyanis könnyebben elejtik a ragadozók.
A hágai Nemzetközi Bíróság verdiktje szerint a klímavédelem jogilag kikényszeríthető állami kötelezettség. A döntés új korszakot nyithat a globális éghajlatpolitikában, és alapjaiban rendezi át a jogi felelősség kérdését.
Az Antarktiszi-félszigeten található gleccser 15 hónap alatt 25 kilométert vesztett hosszúságából, amit egy kutató megdöbbentőnek nevezett. De más szakemberek szerint selfjégről lehet szó, aminél a jéghegyek leválása nem lenne szokatlan.
A talaj sótartalma, a száraz, meleg időjárás és a homokviharok egyre nagyobb veszélyt jelentenek Ur és Babilon városaira. A helyreállításra nincs pénz, ha minden így megy tovább, a sumer emlékek örökre az enyészeté lehetnek.
A Karib-tenger felett valaha megfigyelt egyik legerősebb hurrikán kedd este haladt át Jamaica fölött, ahol több mint félmillióan maradtak áram nélkül. A Melissa erejéhez szakértők szerint a globális felmelegedés is hozzájárult.
Az elmúlt 24 év megfigyelés adatai azt mutatják, hogy az északi félteke ma már több napfényt nyel el, mint a déli.
A klímavédelmi intézkedések hatására csökkent a 3 Celsius-fok fölötti, míg nőtt a 2 fok alatti felmelegedés valószínűsége, de a világ legnagyobb gazdaságai túl gyorsan növekednek, így az átütő eredmények elmaradnak.