AI-alapú radarrendszerrel előznék meg a jegesmedve-támadásokat Kanadában
Egyelőre nincs sok támadás, azok viszont többnyire halálosak. Emberek és jegesmedvék biztonságát szolgálná ez az új megfigyelő rendszer.
Egyelőre nincs sok támadás, azok viszont többnyire halálosak. Emberek és jegesmedvék biztonságát szolgálná ez az új megfigyelő rendszer.
Bándi Gyula szerint a Magyarország totális kiszáradásával fenyegető krónikus aszályhelyzet enyhítéséhez az egész tájhasználaton kell változtatni.
Az antropogén klímaváltozással eddig dacoló Pamír-hegységre tavaly csapott le a globális felmelegedés.
Nemrég a zöld ombudsman elé került egy beadvány, amely szerint a kerékpározás támogatása nem pusztán szakpolitikai döntés, hanem alkotmányos kötelezettség is. Az államnak az Alaptörvény és klímavédelmi kötelezettségei alapján aktívan segítenie kellene a fenntartható közlekedési módok terjedését.
Az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatói a magyar Alföldön vizsgálták a klímaadaptív földhasználat lehetőségeit.
A következő öt évben rekordközeli hőmérsékletek várhatók a Meteorológiai Világszervezet és a Brit Meteorológiai Szolgálat éves jelentése szerint, miközben a gyorsuló arktiszi felmelegedés Európában is szélsőségesebb időjárást hozhat.
Egy új tudományos modell szerint 15-20 terawattnyi nap- és szélenergia elegendő lenne az egész világ zéró kibocsátású áramellátásához. Ez technikailag teljesen kivitelezhetőnek tűnik; a legnagyobb akadályai inkább politikai és kereskedelmi jellegűek.
Teltházas aszályfórumot rendeztek Dabason az ország elsivatagosodása ellen évek óta akciózó Zöld Gerillák, ahol megindult a párbeszéd a vízügyi és agrárszakemberek, valamint a döntéshozók között. Kiderült: radikális reformmal még van esély a totális katasztrófa elkerülésére.
Műholdas felvételekkel egyedülálló ősi temetkezési hagyományt fedeztek fel kutatók a szudáni Atbai-sivatagban. A struktúrák egy különleges pásztortársadalom virágzásáról és a klímaváltozás hatásairól árulkodnak.
Miközben az idei volt az egyik legszárazabb április 1901 óta, az elmúlt évek aszályainak hatása egyre csak halmozódik.
Újabb fordulat a Younger Dryas-rejtélyben: egy friss geológiai kutatás szerint nem egy pusztító üstökös, hanem a Föld belső folyamati okozták a 12 900 évvel ezelőtti lehűlést, ami például a mamutok kihalásáért is felelt.
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, aminek következményei 2025-ben az északi sarkvidéktől a Földközi-tengerig tetten érhetők voltak a gleccserek olvadásában, aszályokban és erdőtüzekben.
A HungaroMet legfrissebb agrometeorológia elemzése szerint a tartós légköri aszállyal súlyosbított vízhiány egyre több helyen meghaladja a 100 millimétert.
Miközben a tengeri hőmérséklet 8 Celsius-fokos tartós emelkedése már végzetesnek számít a koralloknál, a Houtman Abrolhos-szigetek zátonyai viszont még a 22 fokos hőstresszre is immunisak voltak.
Egy brazil kutatás szerint 26 fokos hőmérséklet felett minden plusz fok 10 százalékkal növeli az alultápláltság kockázatát.