Háromszor nagyobb területen élnek klímareziliens korallok, mint azt az eddigi becslések mutatták
Kubához és Közép-Amerikához közeli szigetek vizeiben is újabb klímaváltozást tűrő korallzátonyokra bukkantak a kutatók.
Kubához és Közép-Amerikához közeli szigetek vizeiben is újabb klímaváltozást tűrő korallzátonyokra bukkantak a kutatók.
Miközben a tengeri hőmérséklet 8 Celsius-fokos tartós emelkedése már végzetesnek számít a koralloknál, a Houtman Abrolhos-szigetek zátonyai viszont még a 22 fokos hőstresszre is immunisak voltak.
A Hawaii Egyetem friss kutatása szerint az elkövetkező harminc évben soha nem látott mértékben savasodik majd az óceán vize. A karbonkibocsátástól függ, hogy a korallok tudnak-e alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
Rengeteg műanyagszemét kerül a tengerbe, de becsléstől függően a 70-99 százaléka nem kerül elő többé. Egy friss kutatás szerint a mikroműanyagok legalább egy része a korallokban köt ki.
Egy friss kutatásból kiderült, hogy az emberi tevékenység okozta felmelegedés nélkül kutya baja se lenne a világ egyik legnagyobb természeti csodájának, így viszont már végveszélyben van.
Egyes kolóniák nem, más kalapácskorallok viszont minden évben egyszer nemet változtatnak, hogy így garantálják a fajfenntartást. Az állatvilágban nem egyedülálló a jelenség, de koralloknál eddig nem gyakran figyeltek meg hasonlót.
Emiatt viszont antibiotikum-rezisztencia alakulhat ki a tengeri élőlényekben, ezért a kutatók probiotikus kezeléseket tesztelnek az antibiotikumok kiváltására.
Az ausztrál környezetvédelmi hatóságok március végén jelentették be, hogy a Nagy-korallzátony több pontján is fehéredést észleltek, de akkor még nem derült ki, mekkora a kár mértéke. Mostanra kiderült, hogy a helyzet rosszabb, mint gondolták.
Egyetlen cukormolekulán múlik, hogy az oxibenzonból a korallzátonyokra nézve végzetes méreg jöjjön létre. Az UV-sugarak hatására a korallok állítják elő az enzimet, ami a folyamatért felelős.
A felmelegedés okozta tengeri hőhullámok különösen fenyegetik a leggazdagabb tengeri ökoszisztémákat, a rengeteg fajnak élőhelyet biztosító korallzátonyokat, és mivel bizonyos fokú pusztulás már elkerülhetetlen, nagyon fontos azonosítani azokat a területeket, amelyek a leginkább menthetők.
A koronavírus elleni vakcinák megjelenése ellenére 2021 is a járvány éve maradt, de szerencsére születtek még reménykeltő tudományos eredmények. Mesterségesen megtermékenyített korallzátonyok, holland méhecskehotelek és szemétfelderítő drónok az év legnagyobb dobásai között.
A kockázatkerüléssel elérhető maximális hozam Markowitz-modellként is ismert közgazdasági stratégiája abban segít a természetvédőknek, hogy számszerűsítsék a kockázatokat és azonosítsák a befektetésként értelmezett, természetvédelmi beavatkozásra leginkább alkalmas élőhelyeket.
Ausztrália partjainál olyan hevesen ívnak a korallok, hogy a helyi tengerbiológusok abban bíznak, az évente mindössze három napig tartó ívás előrelépést jelenthet az utóbbi években elpusztult korallok újratelepítési kísérletében.
Egy átfogó nemzetközi kutatás szerint az 1950-es évektől 60 százalékkal csökkent a fajgazdagság, és ugyanekkora arányban redukálódott a korallokhoz köthető halászat során a kifogott hal mennyisége, mindezzel pedig felére esett vissza a tengeri élőhelyek ökoszisztéma-szolgáltatásának értéke.
Holló Dávid a hawaii születésű Lori Nishikawával évek óta azon dolgozik, hogy olyan mesterséges korallzátony-dizájnt alkosson, ami felgyorsítja és jobban skálázhatóvá teszi a korallok telepítését, és ezzel esély nyílhat a világ egyik legveszélyeztetettebb ökoszisztémájának megmentésére. Az első 3D nyomtatott tesztzátony már jövőre elkészülhet a Hawaii-szigetek közelében.