A makrogazdasági stabilizáció mikroökonómiai alapjainak kidolgozásáért járt idén a közgazdasági Nobel-emlékdíj
Az amerikai Robert E. Hall és Michael Woodford kutatásai paradigmaváltást eredményeztek a gazdaságpolitikában.
közgazdaságtan
Szintetikus világot épített egy magyar kutató, hogy megértse, hogyan viselkedik az emberiség
A Humanity Explorerben több száz millió emberrel lehet beszélgetni, köztük 900 ezer szintetikus magyarral. Az Oxfordi Egyetemen oktató-kutató Dávid-Barrett Tamás nem személyes adatokból, hanem tudományos modellekből építette fel a virtuális világot, ami tudósoknak, elemzőknek és marketingeseknek is hasznos lehet.
14. havi nyugdíj? 5 milliárd feletti vagyonadó? Mennyire konzisztensek és számonkérhetők a választási ígéretek?
Dübörög a kampány, a Fidesz és a Tisza egymásra licitálva fogalmaz meg ígéreteket. De vajon mennyire lehet ezeket az ígéreteket komolyan venni? Váradi Balázs közgazdásszal, a Budapest Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.
„Nagy a kockázata, ha az állam próbálja kiválasztani a következő sikerágazatot”
Hová vezet a deglobalizáció, és mit tehet Magyarország, hogy ne vesztesként kerüljön ki belőle? Egy csupa fideszesből álló golfcsapat eredményesebb, vagy egy heterogén összetételű társaság? Erről is szó volt a Rajk Szakkollégium szerdai konferenciáján.
A teremtő rombolás és az innováció fontosságát bemutató kutatóké az idei közgazdasági Nobel-emlékdíj
Joel Mokyr a fenntartható növekedés technológiai feltételeit azonosította, míg Philippe Aghion és Peter Howitt „a teremtő (vagy kreatív) romboláson keresztül megvalósuló fenntartható növekedés elméletéért” kapja a díjat.
Lesz-e elég pénz költségvetési osztogatásra a 2026-os választásokig?
Mekkora lehet idén az infláció és a gazdasági növekedés? Milyen választói csoportoknak fognak biztosan pénzt osztani? Palócz Évával, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatójával beszélgettünk.
Egy belga közgazdászt, Bruno van Pottelsberghe-et nevezték ki a Corvinus új rektorának
Pottelsberghe augusztus 1-jétől négy évig látja majd el az egyetem rektori és elnöki feladatait. A célja, hogy a Budapest Corvinus Egyetem Európa legjobb, legvonzóbb egyetemei közé tartozzon.
Hogyan érhetnek el valódi hatást a közgazdászok?
A közgazdászok hagyományos terepkísérletei sokszor vezetnek helytelen közpolitikai döntésekhez. Van megoldás? Erről beszélt hétfői budapesti előadásában a neves amerikai közgazdász, John A. List, a Rajk Szakkollégium által alapított Neumann János-díj 2022-es díjazottja, a Chicagói Egyetem professzora.
„Összedől-e az ország, ha az apukákat minden gyerek után három hónapra hazaengedjük a munkaerőpiacról?”
Magyarországon a nőket nemcsak az alacsonyabban fizető foglalkozások jellemzik, hanem gyakran ugyanazért a munkáért is kevesebb pénzt kapnak, mint a férfiak. Boza István közgazdász szerint női kvóták helyett az apaszabadság kiterjesztése és az állásinterjún való alkudozás kiiktatása segíthetne csökkenteni a bérszakadékot.
A legjobban kereső 1% kapja a tőkejövedelmek háromnegyedét a mai Magyarországon
Mennyit keresnek a leggazdagabbak? Mennyivel keresnek többet a férfiak, mint a nők? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Krekó Juditot, a KRTK KTI kutatóját a magyarországi jövedelmi egyenlőtlenségekről kérdeztük.
Az a közgazdász kapja idén a Nobelt, aki azt kutatja, miért keresnek kevesebbet a nők
Claudia Goldin a nemek közötti jövedelmi egyenlőtlenség okait és a nők munkaerő-piaci helyzetét kutatja.
Hogyan lett pénz az aranyból, és mit ér a pénzünk arany nélkül?
Az emberiség történelmét végigkíséri az arany és a pénz, de a kettő viszonya nem mindig volt felhőtlen. Magyarország a középkorban valóban aranynagyhatalom volt, de mit ér ma a Nemzeti Bank aranytartalék-bővítési mániája?
Budapesten ad elő Raj Chetty, aki kimérte, hogyan haldoklik az amerikai álom
Az amerikai fiatalok többsége jóval kevesebbet keres, mint annak idején a szülei. A Harvard sztárközgazdásza, aki szerdán veszi át a Rajk Szakkollégium díját, bebizonyította, hogy az ok a társadalmi mobilitás csökkenésében keresendő.
A közgazdászok után a filozófusok is rábólintottak a társadalmi diszkontráta mértékére
A klímaváltozás gazdasági hatásait nehéz megbecsülni, és könnyen lehet, hogy nem elég, ha csak a pénzügyek alapján születnek a döntések. Most egy filozófuscsoport is megvizsgálta az ügyet, mert sérelmezték, hogy őket meg sem kérdezték.
Nem több munkahelyre van szükség Magyarországon, hanem magasabban képzett munkaerőre
A termelékenységet tekintve az utóbbi időben a magyar gazdaság látványosan lemaradt a régió többi országától. A nyersanyagon és a munkaerő mennyiségén alapuló növekedés egy ponton túl nem képes hajtóerőt nyújtani a további fejlődéshez, derül ki egy friss tanulmányból.