Már 30 perc testmozgás is jót tesz a kognitív funkcióknak
A memóriát és a kognitív teljesítményt is javítja, ha mozgunk, ráadásul nemcsak aznap, hanem másnap is érezhetők a pozitív hatások.
A memóriát és a kognitív teljesítményt is javítja, ha mozgunk, ráadásul nemcsak aznap, hanem másnap is érezhetők a pozitív hatások.
Hogy lesz az érzékszervi információkból először rövid, majd hosszú távú memória? Mi történik, ha hiba csúszik ebbe a folyamatba? És mi köze mindennek az epilepsziához? Ilyen kérdéseket járt körbe a 10. Qubit Live-on Fabó Dániel neurológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem kutatója.
Mi köze van a hóvirágnak a tudatos álmodáshoz? Mi az a rózsaszín zaj? És mi tudható meg abból, ha valaki 30 évig aktigráf készüléket visel önmagán? Többek között ezekre is választ adott a Semmelweis Egyetem pszichológusa és alváskutatója a 10. Qubit Live-on.
Az Oxfordi Egyetem kutatói által felfedezett agyi mechanizmus azt is megmagyarázhatja, hogy egyes emberek miért nem képesek új környezetekhez alkalmazkodni.
Egy hidrogélt sikerült megtanítani a Pong-ra, és még fejlődni is képes benne. A kutatók állítják, hogy ebben a memóriája segíti.
A Polistes fuscatus faj tagjainak ráadásul még az arcmemóriája is jó: még akkor is megismerik a másik darazsat, ha csak 45 percet töltöttek együtt egy héttel korábban.
Egérkísérletek szerint az idegsejtek saját DNS-üket károsítják, hogy aztán azok helyreállításával bebetonozzák az emlékeket.
A szaglórendszer közvetlen összeköttetésben áll az emberi agy érzelmekért és emlékekért is felelős központjával.
Váratlan feladatokat orvosoltak egy fűszerfelismerési teszten a laborpatkányok, ami nem csak a kognitív képességeikre mutat rá, hanem arra is, hogy az Alzheimer-kutatásokban is jó modellállatok lehetnek.
Ezzel a főemlősök dicsekedhetnek a leghosszabb távú memóriával az emberen kívül. Volt olyan példány, amelyik 26 év után is felismerte a társait.
Egy friss amerikai kutatás szerint az Escherichia coli a következő négy bacilus-nemzedéknek is képes átadni emlékeit.
Hangya Balázs és kollégái azonosították az emlékezetért felelős gyors agyhullámokat irányító agyi régiót; a felfedezés a skizofréniához hasonló betegségek jobb megértésében is segíthet.
Német és dán kutatók a tanulás biológiai evolúciójának fontos mérföldkövét fedezték fel.
Egy friss kutatásban a deepfake emlékekre gyakorolt hatását vizsgálták. Kiderült, hogy az emberek többsége egy trailer megnézése után simán emlékszik még a film részleteire is.
Német kutatók azt vizsgálták, hogy az egymástól hosszú időre elválasztott tehenek és borjaik emlékeznek-e egymásra.