Az akadémiai kutatóhálózat egységének helyreállítását követeli a TDDSZ
A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének célja az Orbán-kormányok alatt kiszervezett és leszalámizott intézményrendszer eredeti státuszának visszaállítása.
A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének célja az Orbán-kormányok alatt kiszervezett és leszalámizott intézményrendszer eredeti státuszának visszaállítása.
Miközben az MTA közleményben szögezte le, hogy egyetért a Tisza tudománypolitikai javaslataival, élesedik az Akadémia tisztújítási folyamata is: már május elején meglehet az új elnök.
A közoktatásban, a felsőoktatásban és a tudományos életben is égetők a problémák, és sürgős lépésekre volna szükség. Ugyanakkor épp ezeken a területeken nehéz rövid távon eredményeket elérni. Mi olvasható ki a Tisza programjából, és melyek lehetnek az első intézkedések?
A Szkeptikus Társaság közzétette a döntősök listáját, akikre tegnap éjfélig lehetett szavazni a társaság által működtetett Facebook-csoportban.
A Nature szerint sokan számítanak most gyökeres változásra a magyar tudományban és felsőoktatásban. De nem lesz elég egyszerűen visszavonni az Orbán-kormány intézkedéseit.
A kormányközeli körökből érkező támadások ellenére a Medián felmérése szerint a magyarok az intézmények közül az MTA-ban bíznak leginkább, míg a köztársasági elnökben legkevésbé.
Az utóbbi 15-16 évben egyetlen területen sem volt érdemi, megalapozott, az érintetteket bevonó diskurzus – mondják a tisztújítás előtt álló MTA-tól elszakított kutatóhálózat dolgozóit tömörítő ADF munkatársai. Kormányváltás esetén azonban akár be is lehetne zárni a kitartott intézeteket, a Magyarságkutatótól az Alapjogokért Központig.
A Tisza Párt programja azt ígéri, lesz minden: intézményi autonómia, korrekt finanszírozás és Erasmus is, cserébe nem lesz kekva, az MCC pedig jóval szegényebb lesz.
Minthogy eddig még nem sikerült kulturális korszakba ágyazni a politikai rendszert, a szuverenista tudomány még mindig üldöztetésnek van kitéve, itt az ideje feltűrni az ingujjat: további intézmények és pénzek kellenek a korszaképítéshez.
A 40 év alattiak körében súlyos az elégedetlenség, de általános az a vélekedés, hogy a tudományos pálya nem biztosít kiszámítható előrehaladást, társadalmi megbecsültsége pedig alacsony, derül ki a Magyar Tudományos Akadémián hétfőn bemutatott reprezentatív kutatásból.
Miközben 2023-ban már a 25–49 évesek 11,2 százaléka hiányzott a magyar munkaerőpiacról az elvándorlás miatt, az utánpótlásukat jelentő fiatalok közel fele is külföldön képzeli el a jövőjét.
Lentner Csaba szerint az akadémikusok többsége „krónikus teljesítményhiányban szenved”, amit az MTA adatokkal cáfolt. A közgazdász azóta támadja az intézményt, hogy elutasították MTA-doktori pályázatát.
Kell-e figyelnie a tudománynak a politikára? A magyar tudomány jövőjéről beszélgettünk Kutnyánszky Anikóval, a TDDSZ elnökségi tagjával, Miklósi Ádám biológussal, az MTA rendes tagjával és Fábri Györggyel, az egyetemfilozófia és tudományszociológia kutatójával.
Több neves kutató, intézmény és a korábbi Orbán-kormányok két volt minisztere is védelmébe vette Pál Csabát és Papp Balázst, a két mikrobiológust, akik a kormánypárti média célkeresztjébe kerültek.
Nem annyi és nem akkor: a kormány 18 milliárdot ad, a HUN-REN-nél már csak 16 milliárdról van szó, ebből nem jön ki az évek óta ígért béremelés.