A magyarok az uniós átlagfizetés felénél is kevesebbet keresnek
A legfrissebb adatok szerint az EU-ban tavaly nőtt a teljes munkaidős átlagfizetés, de Magyarország továbbra is az utolsók között kullog.
munkaerőpiac
A romáknak 20 százalékkal többet kell fizetniük a 8. kerületi albérletekért, mint a nem romáknak
Hány roma él ma Magyarországon? Hányféle előítélet sújtja őket? Milyen hatással járt a közfoglalkoztatás? Aki válaszol: Köllő János, a Közgazdaságtudományi Intézet kutatója és Molnár György, a Kisebbségkutató Intézet munkatársa.
Tényleg többet lehet keresni szakmunkásként, mint egyetemi végzettséggel?
Van-e még a diplomásoknak kereseti többletük? Tudnak-e számolni a magyar munkavállalók? Varga Júlia és Hermann Zoltán közgazdászokkal, a KRTK KTI kutatóival beszélgettünk a magyar munkaerőpiac állapotáról.
Hiába a magas foglalkoztatottság Magyarországon, a dolgozók nem elégedettek az életükkel
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon alacsony az emberek elkötelezettsége a munkahelyükhöz, ami a kutatások szerint a társadalom egészére káros hatással lehet.
Lehetetlen megmondani, hogy hány külföldi munkavállaló lesz 2025-ben Magyarországon
Tény, hogy a magyar gazdaság növekedéséhez szükség van külföldi munkavállalókra, de az elemzést jelentősen megnehezíti, hogy a rájuk vonatkozó adatokat a magyar állam átláthatatlanná teszi. Hárs Ágnessel a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.
Nem elég a minimálbért emelni ahhoz, hogy utolérjük Ausztriát
Tartható-e a minimálbér emelésének tervezett pályája? Mi segítene igazán a magyar felzárkózásban? A napokban elsőként Kézdi Gábor-díjjal jutalmazott Lindner Attilával, a University College London közgazdaságtan-professzorával beszélgettünk.
A technikumok nem az életre készítik fel a gyerekeket, hanem a pillanatnyi munkaerő-szükségletet próbálják kielégíteni
Bár az Orbán-kormány iparosítási törekvéseihez egyre több szakmunkásra lenne szükség, a szakképzést és érettségit is nyújtó technikumok népszerűsége minden átalakítás ellenére tovább csökken, és a szülők jellemzően inkább a gimnáziumi képzést választják. Miért?
Elon Musk szerint a robotok elveszik a munkánkat
A techguru szerint a jövőben egyáltalán nem lesz szükség emberi munkára, és csak az dolgozik majd, aki akar. Ehhez mondjuk mindenkinek magas jövedelem is kellene.
8 millió brit munkahelyet sodorhat veszélybe a mesterséges intelligencia
Az IPPR agytröszt frissen megjelent jelentése szerint a következő 3-5 évben leginkább a nők, a fiatal munkavállalók, a pályakezdők és az alacsony fizetésűek munkája kerülhet veszélybe.
Az újabb EU-bővítés lenne a munkaerőhiány enyhítésének eszköze?
Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina 2030-ra tervezett csatlakozása sok jogos aggodalomra ad okot, de a munkaerőhiánnyal küzdő nyugat-európai országokat a csatlakozási folyamat gyorsítására ösztönözheti a lehetőség, hogy hozzáférhetnek ezen országok munkaerőpiacához.
Az a közgazdász kapja idén a Nobelt, aki azt kutatja, miért keresnek kevesebbet a nők
Claudia Goldin a nemek közötti jövedelmi egyenlőtlenség okait és a nők munkaerő-piaci helyzetét kutatja.
A magyarok pincérnek állnak Ausztriában, közben a kormány Mongóliából hozza a hiányzó munkaerőt
A magyar állam külföldről hoz munkásokat, hogy kielégítse a számára stratégiailag fontos vállalatok munkaerőigényét, ahelyett, hogy hosszú távon megtérülő foglalkoztatáspolitikát művelne, amivel a munkaerőpiacról kiszoruló inaktív emberek ezreit lehetne munkához juttatni.
„Már az a kérdés is bestresszel, hogy mik a terveim”
A kamaszkor végétől a stabil munkahely-párkapcsolat-családalapítás hármas megteremtéséig tartó időszakot feltörekvő felnőttkornak, a 20-as és a korai 30-as éveikben járókra jellemző szorongást kapunyitási pániknak hívja a szakirodalom. Hogyan érinti mindez a fiatal magyar diplomásokat?
Ha rajtad állna, adót emelnél, nyugdíjat csökkentenél, vagy beengednéd az országba a vendégmunkásokat?
Ha egy magyar közmunkás egy hónap alatt nettó 80 ezer forintot állít elő, majd átköltözik Ausztriába, ahol egy éttermi konyhán 400 ezer forintnak megfelelő eurót termel magának, akkor az ő produktivitása egy csapásra az ötszörösére nőtt. Kinek árt ez, kinek használ, és ki fog itthon söprögetni?
300 millió ember munkáját veszélyezteti a mesterséges intelligencia
A Goldman Sachs közgazdászai szerint a ChatGPT-hez hasonló új módszerek rengeteg ember munkáját tehetik feleslegessé. A baj leginkább a fehérgalléros munkaerőt és a fejlett országokat érinti, a mesterséges intelligencia árkot ásni vagy betonozni még nem tud.