Közösségi adományokból kellene felújítani Franciaország második legnépszerűbb, de katasztrofális állapotú kastélyát
Vizesek a falak és húsz ember alatt beszakadt a padló a Versailles után legnépszerűbb francia kastélyban, a Château de Chambord-ban.
örökségvédelem
Hova tűnt a Déli pályaudvarról a Déli pályaudvar felirat?
A bontások, átépítések miatt a múlt század 60-as, 70-es éveinek építészete villámgyorsan tűnik el Budapestről, még azelőtt, hogy igazi értékként tekintenénk rá. Branczik Márta művészettörténész és F. Szalatnyai Judit fotográfus kétszemélyes projektje, a Virtuális leletmentés ezt a későmodern kultúrát igyekszik dokumentálni, amíg nem késő.
Az éghajlatváltozás ijesztő mértékben pusztítja Karthágót
A világörökségi helyszínekre leselkedő talán legnagyobb veszély ma a tengerszint emelkedése, a sótartalom növekedése és a szél eróziójának hatása. Mindez Karthágó példáján jól látszik.
Kína lehet a legnagyobb nyertese annak, hogy Donald Trump kiléptette az UNESCO-ból az Egyesült Államokat
Évi 75 millió dollárt spórol az amerikai költségvetés azon, hogy ideológiai okokból kilépnek az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezetéből. Ezzel Kína sosem látott lehetőséget kap arra, hogy kiterjessze kulturális és ideológiai befolyását a világban.
Története során nem először derül ki, hogy rossz ötlet elzárni a Halászbástyát a nép elől
Schulek Frigyes építész úgy álmodta meg a Halászbástyát, hogy ott magyar és külföldi együtt csodálkozzon rá a város szépségére és a nemzet dicsőségére, ezért a kilátás védelme mindig előnyt élvezett. Amióta világörökségi helyszín lett, csak a baj van üzemeltetésével, az önkormányzat pedig rendre rossz megoldásokhoz nyúl.
Hazából legelőt – 2024 a tudomány- és kultúrpolitikában
Ingatlanozás az MTA-nál és az egykori MTV-nél. Súlyos, szürke horizontok és a „nehéz magyarság”. KEKVA és MNMKK. Meg nem épült óriás piramisok, lesöpört műemlékvédelmi szabályok, engedetlen kultúrahordozók és disztópia, amerre csak nézünk.
Lezárult „az évszázad projektje”, de mi történt a Notre-Dame felújításának öt éve alatt?
Kinek a szarkofágjára bukkantak a katedrális alatt? Hogy bírták a fagerendák sokszáz évig a kártevőket, ha nem is kezelték őket? Hogyan lehet helyreállítani a beltéri visszhangot? És szedjenek-e belépődíjat a restaurált székesegyházban? Kérdések, dilemmák, adatok a Notre-Dame újranyitása után.
Szakértők katasztrofális ötletnek tartják, hogy felújítják az egyik gízai piramist
Bár az ország régiségügyi főnöke szerint a felújított Menkauré-piramis Egyiptom ajándéka lesz a 21. századnak, egyiptológusok és régészek szerint a projekt az örökségvédelem alapvető elveit sem veszi figyelembe.
A környezetszennyezés és az iparosítás miatt pusztulnak az ausztrál őslakosok szent helyei
Az ausztrál őslakosok sziklarajzai és -vésetei évezredeken keresztül őrizték, amit meg akart örökíteni az ember, de a környezetszennyezést, a gyárak és bányák terjeszkedését aligha élik túl. Egyes rajzok már a világörökségi státusz kapujában állnak, de lehet, hogy a műtrágyalobbi erősebbnek bizonyul majd.
Ganz-MÁVAG kolónia: ahol a gyári munkások világa találkozik az underground kultúrával és a kínai városlakókkal
A Budapest 8. kerületében álló épületegyüttes 110 éves fennállása óta a lehető legkülönbözőbb társadalmi csoportoknak adott otthont. Bár az egykori lakótelep története nem a folyamatos fejlődésről szól, mégis akadnak epizódok, amelyekre pozitív örökségképet lehet alapozni. Ha ezt sikerülne közvetíteni, nemcsak a kolónia lenne Budapest egyik legizgalmasabb pontja, de maga a város is jobb hellyé válna.
Westworldtől Williamsburgig, avagy a sci-fi és a kulturális örökség találkozása
A történészek nem szűnő igyekezete ellenére máig általános jelenség a múlt gazdasági, politikai szükségleteknek megfelelő átalakítása. Ahogy ezer évvel ezelőtt a krónikaíró az akkori jelen kívánalmai szerint rendezte be a múltról elmondható történetet, úgy alakítják örökségünket ma a marketingesek, ideológusok és forgatókönyvírók.
Tudósok helyett maguk a közösségek veszik a kezükbe saját múltjuk feltárását
A participatív örökségkutatás korában maguk a közösségek tárják fel a múltat. Az ilyen projektek demokráciát, egyenlőséget, a nyilvánossághoz való hozzáférést, aktív, társadalmilag tudatos, és sok esetben hasznos megoldásokat ígérnek.
A kortárs Európa identitásának kerete: az európai kulturális örökség
A kulturális örökség az ezredfordulóra vált az európai identitás olyan integratív fogalmává, ami nem fenyegeti a nemzeti kultúrák sokszínűségét. Az elkövetkező hét évben az EU több százmillió eurót fordít az örökséggel kapcsolatos kutatásokra.