A Qubitnek nyilatkozó világhírű paleontológus, Steve Brusatte csodálatos csontváznak nevezte a Navaornis hestiae nevű madár Brazíliában megtalált, közel 80 millió éves fosszíliáját.
Kutatók a madarak és az ember futásmódjának különbségét próbálták megérteni, és ennek apropóján találtak rá az emu és a dinoszaurusz mozgásának hasonlóságaira.
Az amerikai kémikusok által azonosított atomi szintű interakció stabilizálja a kollagén fehérje peptidkötéseit, és ezzel megmagyarázza, hogyan maradhattak fenn máig 68-195 millió éves dinoszauruszok makromolekulái.
A hihetetlenül ritka, káprázatosan megőrződött fosszíliát a kutatók komputertomográfiával vizsgálták, ami feltárta belső szervrendszereinek szinte minden részletét.
A marokkói Magas-Atlasz-hegységben található lelőhelyet 510 millió évvel ezelőtt egy vulkánkitörés temette be. A fosszíliák 3D-rekonstrukciójával a kutatók eddig trilobitákban ismeretlen testfüggelékeket találtak.
Tavaly nagy vihart kavart egy kutatás, amely szerint a csúcsragadozó intelligenciája főemlősökéhez volt mérhető. Egy friss vizsgálat szerint erről szó nincs, és a legtöbb dinoszaurusz agya a ma élő hüllőkére hasonlíthatott.
Az idegenekre utaló Alienacanthus néven lajstromozott őslényről most derült ki, hogy az uszonytüskéknek tartott képletei alsó állkapcsának részei.
Hogyan lehet vizsgálni a Földön sok-sok millió éve élt élőlényeket? A Glossza podcast új adásának vendégei: Ősi Attila paleontológus és Bárdos Dániel, akinek szakterülete a biológia és az őslénytan filozófiája.
Az ELTE őslénykutatóinak vezetésével egy növényevő dinoszaurusz maradványait ásták ki a Hátszegi-medence nyugati részén.
A 150 millió éves camptosaurus szokatlanul ép maradványaiért akár 1,2 millió eurót is fizethet új tulajdonosa.
A Pachycephalosaurus maradványok 3D-s elemzése alapján alkotott mozgási modellek arra utalnak, hogy rég kihalt állatok ugyanúgy támaszkodó lábnak használhatták farkukat, mint az ausztráliai erszényes emlősök.
Egy friss kutatás szerint a molekuláris adatokon alapuló evolúciós törzsfák pontosabban adják vissza az élőlények valós elterjedését, mint azok, amelyeket anatómiai adatok alapján készítettek. Ősi Attila és Rabi Márton paleontológusok szerint ennek ellenére a kihalt élőlények evolúciós kapcsolatait is lehet precízen vizsgálni.
A félmilliárd évvel ezelőtt élt Eximipriapulusok voltak az első állatok, amelyek beköltöztek egyik másik faj meszes vázába.
Az új fajként azonosított Terropterus xiushanensis a valaha létezett legnagyobb testméretű ízeltlábúak, a mára kihalt eurypteridák osztályába tartozott, és úgy vadászhatott, mint a mai modern ostorlábúak.
A kanadai Elizabeth Turner 890 millió éves kőzetekben szivacsokhoz hasonló struktúrákat azonosított, amelyek lényegesen régebbiek az eddig ismert ősszivacsoknál. Ha a felfedezést sikerül igazolni, az azt jelenti, hogy az első állatok jóval korábban jelentek meg a Földön, mint eddig gondoltuk.