Amerikai kutatók közel 6 millió galaxis eloszlását térképezték fel 11 milliárd éves távlatban, hogy megnézzék, az általános relativitáselmélet univerzális-e. Úgy tűnik, az.
Kutatók arra jutottak, hogy a világegyetem alakja bonyolultabb lehet, mint gondoltuk, és az ősrobbanásból hátramaradt kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás sok különböző geometriát, köztük egészen furcsákat is megenged.
Sabine Hossenfelder német fizikus egy nap taxiba ült, és utastársa azt kérdezte tőle, igaz-e, hogy a halott nagymamája a kvantummechanika törvényei szerint még mindig él. A fizikus nem tudott nemmel válaszolni, de ő inkább Einstein elméletével magyarázná az örökkévalóságot.
A 91 éves matematikus, elméleti fizikus, Stephen Hawking egykori kutatótársa a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csütörtöki szemináriumán beszélt szingularitásról, fekete lyukakról és megosztó elméletéről, az ősrobbanás-ciklusokra épülő világegyetemről.
Hogy nézne ki a világ, ha a fénysebességnél gyorsabban húznánk el mellette? A válasz segíthet összefésülni a kvantummechanika és a relativitáselmélet egyelőre több ponton összeegyeztethetetlennek tűnő alapvetéseit.
Egy friss kutatás azt igyekszik bizonyítani, hogy a féreglyukak eléggé stabilak lehetnek ahhoz, hogy például egy részecske az egyik oldalukon belépjen és a másik oldalukon elhagyja azokat. A kutatók eddig úgy vélték, ezek annyira instabilak, hogy kialakulásuk pillanatában összeomolhatnak.
A hamarosan 90 éves Roger Penrose-t, Hawking kutatótársát Erasmus-éremmel tüntette ki az Európai Akadémia. Az Escher-barát tudós sokoldalú munkássága részben geometriai intuíción alapul, ezért ajándékozzák meg a különleges, mono-monostatikus tárggyal.
A Ludwik Silbersteinnek címzett levélben Einstein kézírásával szerepel az E = mc2 egyenlet, márpedig ilyen dokumentumokból összesen négy létezik a világon.
Képzeljünk el egy űrhajót, ami nagy sebességgel elhalad a Föld mellett. Ha az űrhajó épp ekkor bocsát ki egy vörös impulzust, azt a földi megfigyelő kéknek látja, viszont a Földről indított vörös fény az űrhajóban már nem látható szabad szemmel, mert átcsúszik az infravörös tartományba. Ha viszont a Földről kék fényt indítunk, az az űrhajóban már vörösnek látszik. Mi a magyarázat?
Az Európai Déli Obszervatórium megfigyelései első alkalommal igazolták, hogy a Tejútrendszer központjában lévő, szupernagy tömegű fekete lyuk körül keringő csillag éppen úgy mozog, ahogy azt Einstein általános relativitáselmélete előre jelzi. Keringési pályája rózsa formájú, nem pedig ellipszis, ahogy azt Newton gravitációs elmélete jósolta.
Ronald L. Mallett tudóstársai fenntartásokkal kezelik az ötletet. Szerintük a professzor elmélete matematikailag nem megalapozott, és mai ismereteink alapján képtelenség megépíteni egy ilyen időutazásra szánt gépet.
A legtöbbünk már elmúlt hétéves, de most egy osztrák grafikus jóvoltából visszapörgethetjük, hogy milyen lassan telt az idő, amikor még kicsik voltunk. Hosszú scrollozás következik, lehangolóan gyors fináléval, de hát ilyen az élet.
A maratoni kísérletet 1999 és 2014 között hajtották végre 12 ország atomóráinak mérésével. Egy szó: ekvivalenciaelv!
A napokban hozták nyilvánosságra a márciusban elhunyt fizikus utolsó, tudományos végrendeletnek is beillő munkáját, amely a húrelmélet és a holografikus elv matematikai apparátusával igyekszik rendet vágni az einsteini relativitáselmélet és kvantumfizika egymásnak feszülése miatt számos ellentmondással terhelt 21. századi kozmológiában.
Honnan származnak a rejtélyesnek tűnő mágneses hatások? A kérdés sokáig még a fizikusokat is zavarba hozta. A választ a mozgásokban kell keresni.