A magas hőtűrésű trópusi vadméheket fokozottan veszélyezteti a felmelegedés
Ausztrál evolúciós ökológusok a kontinens 95 vadméhfajának hőtűrését és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásuk esélyeit vizsgálták.
Ausztrál evolúciós ökológusok a kontinens 95 vadméhfajának hőtűrését és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásuk esélyeit vizsgálták.
A közönséges zengőlégy egy kevésbé ismert beporzó. Eddig nem tudtuk, hogy akár több száz kilométert is megtesz, pollent szállítva, ráadásul a tenger fölött.
A déli maggyűjtőhangya királynők más fajhoz tartozó hímekkel is párosodnak annak érdekében, hogy dolgozókat hozzanak létre.
A lisztkukacok bélrendszerében lévő baktériumok a műanyagot szén-dioxiddá és vízzé bontják, ráadásul mikroműanyag-maradékok nélkül.
A dinoszauruszokkal egy időben élt, és kasza alakú állkapcsai alapján brutális ragadozó rovar lehetett.
Természetvédők üdvözölték a lépést, de szerintük annak nemcsak szántóföldi területekre kellene vonatkoznia, hanem városi terekre és parkokra is.
Még rejtély, hogy ennek ellenére miért csak 28 fajból áll a honos méhpopuláció.
A milliós nézettségű lepkés és baktériumtenyésztős videókat készítő kutató doktori értekezésében a törzsinjektálást vizsgálja, ami hatékonyabb lehet a permetezésnél, az EU-ban mégsem számít bevett gyakorlatnak.
Alig lehet őket elkergetni a lámpafénytől, pedig ez nekik sem jó. A tájékozódásuk zavarodik össze valójában a mesterséges fényektől.
A tudósok azt kérik az ausztráloktól, hogy jegyezzék fel, ha látják az állatot. A nagy bogárnépszámlálási projekt célja, hogy megtudják, mennyi maradt belőle.
A lepkék, bogarak vagy fátyolkák eltűnését a klímaváltozás, a fényszennyezés, a növényvédő szerek használatának és az élőhelyek feldarabolódásának együttes hatása okozza, és hatással van más állat- és növényfajok túlélésére is.
A klímaváltozás és az intenzív ipari mezőgazdaság együttesen felelős azért, hogy egyes területeken a rovarok 49 százaléka elpusztult – derült ki egy friss elemzésből.
Az európai beporzó populációkról és az őket fenyegető veszélyekről gyűjt részletes információt a nemzetközi SPRING program. A 19 kutatóintézetet tömörítő projektben az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a magyarországi és romániai felmérést koordinálják.
A jelenleg is zajló rovarapokalipszis közepette örvendetes fejlemény, hogy Észak-Németországban és Belgiumban is másodlagos ökológiai élőhelyekre leltek az ezüstös boglárkák és a barna szemeslepkék.
A rovar az evolúció leghatékonyabb fehérjetermelő gépezete, mégsem fogyasztjuk. Az EU-ban idén legalizálták a lisztkukacevést, és a fenntartható iparág nagy jövő előtt áll. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a rovaripar máris korrumpálódott, mások azt firtatják, mennyire fáj mindez az évi egybillió felhizlalt és vágóhídra küldött rovarnak.