Az AI-nak már akkora karbonlábnyoma van, mint New Yorknak
Egy új tanulmány nemcsak az adatközpontok, hanem az AI-használat teljes környezeti hatását igyekszik megbecsülni. De meglehet, csak a felszínt kapargatja.
szén-dioxid
Rekordmértékben nőtt tavaly a légköri szén-dioxid-szint, ami már az önmagát erősítő globális felmelegedés jele lehet
2024-ben minden korábbi évnél több szén-dioxid került a légkörbe. A folytatódó üvegházgáz kibocsátás és az erdőtüzek mellett a földfelszín és az óceánok csökkenő széndioxid-elnyelése állhat a háttérben.
Mennyire vagyunk tényleg egyedül a civilizációnkkal? – egy új osztrák kutatás szerint eléggé
A legközelebbi intelligens civilizáció 33 ezer fényévnyire lehet, és legalább 280 ezer, ha nem több millió éves. De hogy jött ez ki az Osztrák Tudományos Akadémia két kutatójának?
„Az éghajlat mindig is változott, nincs itt semmi látnivaló” – vagy hogy is van ez?
Rápörögtek az éghajlati rekonstrukciókra a klímaszkeptikusok, pedig azok éppen, hogy nem őket igazolják. Nemrég Joe Rogan is egy ilyennel igyekezett alátámasztani podcastjában, hogy nem kellene túlaggódni a globális felmelegedést – három érven keresztül mutatjuk be, miért nincs igaza.
Esőcsinálás, napfénytakarás – titokzatos háttérhatalmak vagy a Föld érdekeit szolgálják a legvadabb klímavédelmi technológiák?
A tudomány nehezen tudja tartani a lépést a konteógyárakkal: elméletben már léteznek a módszerek a klímaváltozás lassítására, ám a legóvatosabb kísérleteknek is rendre keresztbe tesznek azok, akik félnek a természetbe való beavatkozástól. Videóban mutatjuk be, mit kell tudni a rejtélyes geomérnökségről.
Cudar világ vár a hawaii korallokra
A Hawaii Egyetem friss kutatása szerint az elkövetkező harminc évben soha nem látott mértékben savasodik majd az óceán vize. A karbonkibocsátástól függ, hogy a korallok tudnak-e alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
Kenyában őshonos fügefák lehetnek a klímavédelem szuperhősei
Egy új felfedezés szerint három fügefafaj hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képes megkötni, így az erdősítések során nem kell választani a fák szénelnyelő és gyümölcstermő képességei között.
Kreatív könyveléssel csökkentené a szénlábnyomát 90 százalékkal az Európai Unió 2040-ig
Az Európai Bizottság a tagállamok ellenállásának hatására felhígította a szerdán bejelentett kibocsátáscsökkentő törvénytervezetét, több kibúvót is adva az uniós országoknak a 2040-es klímacél elérésére.
PET-palackokból készült hanglemezeken adja ki régi albumait a Coldplay
Körülbelül kilenc palackból jön ki egy környezetbarát, átlátszó hanglemez, amelynek gyártása jóval kevesebb károsanyag-kibocsátással jár, mint a vinyl lemezeké.
Sokkal jobban savasodnak az óceánok, mint korábban hitték
A friss mérések szerint a Föld újabb klímaügyi fordulópontot lépett át, az óceánok az iparosodás előtti korhoz képest már a bennük lévő kalcium-karbonát 20 százalékát elvesztették.
Brutális mértékű volt tavaly a trópusi erdők pusztulása
Dél-Amerikában aggasztó a helyzet, Brazília és Bolívia erdői szenvedték el a legnagyobb pusztulást. Délkelet-Ázsiában azonban csökkent az erdőterületek zsugorodása.
A nemzetközi hajózásnak 2028-tól fokozatosan le kell jönnie a dízelről
A globális szén-dioxid kibocsátás mintegy 3 százalékáért felelős kereskedelmi hajózási ágazatban nagy változások kezdődhetnek. Csökken a kibocsátás, még ha nem is annyival, mint kellene.
Így néz ki négy exobolygó 130 fényév távolságból
A James Webb űrtávcső felvételén kivehető négy színes paca a HR 8799 csillag körül keringő négy gázóriás. A bolygók a friss mérés szerint szén-dioxidban gazdagok, ezért a kutatók szerint a Jupiterhez hasonlóan alakulhattak ki.
Antarktiszi jégminták alapján már a 1,5 fokos klímacélt karcolja az ember által okozott globális felmelegedés
Éppen csak elkezdődött Azerbajdzsánban a COP29 klímakonferencia, amikor brit éghajlatkutatók ledobták friss vizsgálatukat, ami szerint 1700 óta a Föld átlaghőmérséklete 1,49 Celsius-fokkal nőtt meg.
Minél melegebbek a telek, annál inkább csökken a magaslati talajok karbontárolási képessége
A felmelegedéssel járó változás pedig egy ördögi kört jelent: ahogy emelkedik a hőmérséklet, kiolvadnak a magasabban fekvő talajok, ahonnan rengeteg üvegházhatású gáz szabadul fel. Ez pedig még tovább emelheti a Föld középhőmérsékletét.