Nemcsak Orbán Balázs doktori disszertációja került végre nyomtatásba, de Szilvay Gergely publicista külön kötetben is megvédte a Fidesz kampányfőnökének botrányos védését. A könyvbemutató slágerkifejezése az „autoriter liberalizmus” volt, míg Schiffer András kikelt a woke ELTE elnyomó kultúrája ellen.
Az orbáni magyar modell terjed Szlovákiában és Grúziában is, ami a kritikus hangok elhallgattatását illeti.
A Google Trends adatai szerint Facebook és a Threads elhagyásának módjáról érdeklődő keresések 5000 százalékkal népszerűbbek lettek Mark Zuckerberg nagy bejelentése után.
Egy friss preprint kutatás szerint az X (leánykori nevén Twitter) tulajdonosa valószínűleg nem elégedett meg azzal, hogy támogatja Trumpot, hanem még az algoritmusba is belenyúlt, hogy ez több emberhez juthasson el.
Milyen folyamatok vezethetnek a republikánus elnökjelölt újraválasztásához, mi a helyzet az USA-ban a woke mozgalommal, a szólásszabadsággal, és mit akar vajon Elon Musk és Peter Thiel? Aki válaszol: Miklósi Zoltán politikai filozófus, a CEU Politikatudományi Tanszékének oktatója.
Miután a milliárdos megvette a céget, többször is hangsúlyozta, hogy a szólásszabadság visszaállítása lesz a legfőbb célja, az útjait valós időben követő accountra pedig külön is kitért, mondván, hogy még ez is belefér. Most már nem fért bele.
A milliárdos Tesla- és SpaceX-vezér összehívta a Twitter dolgozóit, és szokása szerint ismét úgy viselkedett, mint aki teljesen megőrült. Annyi legalább kiderült, hogy el akarja érni az egymilliárd felhasználót, és vicces reklámokra vágyik a felületen.
A szólászabadság nem azt jelenti, hogy a hatalmon lévő politikusok összevissza hazudozhatnak. „A közhatalomból beszélő nem alanya a szólásszabadságnak, nála a hazugság kifejezetten törvénysértő” – mondta Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója a CEU Határtalan Tudás sorozatának pénteki előadásán.
Az április 8-án 18:00 órakor kezdődő esemény előadói Schanda Balázs alkotmánybíró, Uitz Renáta a CEU Demokrácia Intézetének társigazgatója és Szabó Máté a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója lesz.
A lengyel kormány igazságügy-minisztere által benyújtott törvénytervezet egy bizottság alá rendelné a közösségi oldalak működését. A Facebook köteles lenne visszaállítani a törölt tartalmakat és profilokat, ha a bizottság úgy dönt.
Néhány nappal az után, hogy a Twitter kiigazította két bejegyzését, az amerikai elnök arra kényszerítené a közösségi oldalakat működtető techcégeket, hogy vállaljanak felelősséget minden felhasználói tartalom után. Ez Trump szándékaival ellentétesen nem nagyobb szólásszabadságot, hanem még komolyabb cenzúrát eredményezhet.
Nyilvánvaló, hogy a szabad információáramlás önmagában nem elég a járványhelyzet megfelelő kezelésére, de az is egyértelmű, hogy annak hiánya komolyan akadályozza a megalapozott egyéni és a kollektív döntések meghozatalát.
A modern társadalmakban csupa olyan emberrel kell együtt élnünk, akik a miénktől gyökeresen eltérő, sőt, azzal szemben álló világnézettel és meggyőződésekkel rendelkeznek. Mindannyiukat kötelesek vagyunk eltűrni, vagy van kivétel?
Nyugat-Törökország több tartományában súlyosan szennyezett a környezet, és gyakrabban fordulnak elő daganatos betegségek. A kormány 2015 óta tudja, hogy a két dolog összefügg, de nem intézkedik. Ehelyett lecsukják a kutatót, aki három év után nyilvánosságra hozta az eredményeket.
A Netflix először távolított el epizódot politikai kifogás miatt. Kínában inkább el sem indította a szolgáltatását, hogy megelőzze a hasonló problémákat, Szaúd-Arábiában azonban alkalmazkodott a helyi digitáliscenzúra-törvényhez.