A felmelegedéssel együtt növekszik a gyermekéhezés kockázata is
Egy brazil kutatás szerint 26 fokos hőmérséklet felett minden plusz fok 10 százalékkal növeli az alultápláltság kockázatát.
Egy brazil kutatás szerint 26 fokos hőmérséklet felett minden plusz fok 10 százalékkal növeli az alultápláltság kockázatát.
Az egészségtelen és fenntarthatatlan módon előállított élelmiszerek fogyasztásában a világelsők közé sorolt Magyarországon nem létezik hivatalos táplálkozási ajánlás. Ezt a hiányt pótolja a Semmelweis Egyetem dietetikusainak nemzetközi és hazai jó példákat összehasonlító átfogó elemzése.
Az izraeli Weizmann Intézet kutatócsoportja 3500 felnőtt alvási és táplálkozási szokásait vizsgálta.
Egy harmadik kerületi iskolában próbáltuk ki a svédasztalos menzát, ami jó húzásnak tűnik, de még mindig nem lép túl a paradigmán, hogy az étkezésnek csak a kalóriabevitel a funkciója. Külföldi példák alapján a menza a közösségépítésről is szólhatna.
Több hónapos kísérletet követően a kutatók azt találták, hogy a sózás nélküli, pörkölt földimogyoró fogyasztása jót tesz az agynak, fokozza a véráramlást és javítja a memóriát.
A problémákat nem megenni kell, hanem beszélni róluk – mondja Bogár Nikolett evészavarkutató, aki szerint a gyerekkori traumák mellett a család túlzott gondoskodása is megágyazhat a káros étkezési szokások és evészavarok kialakulásának.
Egy friss amerikai kutatás szerint ez pedig megnövekedett cukorbevitellel is jár, aminek a globális felmelegedéssel egyre nagyobb egészségügyi kockázatai lehetnek.
Az EU tudományos tanácsadó testületének friss jelentése szerint nem kell teljesen lemondani a húsevésről, de sokkal kevesebbet kell fogyasztani belőle. A fehérjét viszont pótolni kell valamivel – erre vázoltak fel alternatívákat.
Sokkal jobb, ha gyümölcs kerül a tányérunkra, mint valamilyen ultrafeldolgozott, édesített nassolnivaló.
Legalábbis a Science Advances folyóiratban most megjelent tanulmány szerzői szerint.
A Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói egymástól mindössze 70 kilométerre fekvő két lelőhelyről előkerült leleteket vizsgálva jutottak meglepő eredményre.
A népszerű történelmi narratívát az Antiquity folyóiratban hétfőn megjelent tanulmány régészeti bizonyítékokkal cáfolja.
A kutatók eddig úgy vélték, hogy a kisebb ragadozókat elsősorban a prémjükért vadászták, de a leletek elemzése arra utal, hogy a húsuk sem veszett kárba.
Korábban úgy gondolták, hogy a polip magányosan szerzi meg a zsákmányát, most azonban több mint száz órányi videofelvétel igazolja, hogy hajlandó összefogni a környék halaival a siker érdekében.
Már létezik tabletta, amivel helyre lehet állítani a mikrobiomot, de érdemes-e mindent egy gyógyszerrel elintézni? Schwab Richárd belgyógyász-gasztroenterológus a 8. Qubit Live közönségének kérdésére elmondta: nem.