A big data korában egyre többen próbálkoznak hatalmas mintákból jósolni, több-kevesebb sikerrel. Róna Dániel szerint a jó közvélemény-kutatás alapja nem a nagy adatmennyiség, hanem a minta véletlenszerűsége és a kérdőívek kiegyensúlyozottsága.
Viszonylag finom manipulációval, mindössze egy hét alatt a politikai polarizáltság olyan szintjét lehet elérni, mint korábban három év alatt.
A hétköznapi tapasztalatok szerint végletesen polarizált társadalomban élünk. De vajon mennyire igaz ez? Egy, a visegrádi országokban elvégzett kutatás meglepő eredményre jutott.
A legutóbbi, 2018-as jelentésben az urbanizáció aránya még csak 55 százalékos volt, de csak azért, mert a szakemberek országonként eltérő definíciót használtak.
Kép, hang, videóinstalláció, társadalomkritika: kedden egy nagy léptékben gondolkodó, nagy kérdésekkel foglalkozó, világhírű alkotó mutatta be munkáit a MOME-n.
Az AI forradalmat okoz, ami átalakítja a társadalmunkat és a kultúránkat. Az AI-nak vannak jó és rossz hatásai. Minél fejlettebb az AI, annál radikálisabb változásokat hoz. Három felfogás, ami még a csapból is folyik, de vagy egyoldalú, vagy félrevezető, vagy éppen egyenesen hamis.
Tóth István György, a TÁRKI vezérigazgatója szerint így már nem a legalacsonyabb, hanem az egyik legmagasabb a magyarországi gyermekszegénység mértéke európai uniós összehasonlításban.
Az elmúlt hetekben egy brutális gyilkosság és egy politikai indíttatású merénylet is megrázta az Egyesült Államokat. Krekó Péter szerint az indulatokat nem a közösségi média teremti, de a tartalommoderálás enyhítésének komoly negatív hatásai lesznek.
A tanulmányok szerint nincs gyors csodamódszer a polarizáció csökkentésére, de a hosszú távú stratégiákhoz ragaszkodni kellene a demokrácia helyreállítása érdekében.
A Kárpát-medence lelőhelyeinek alapos elemzése után kiderült: a mezőgazdaság elterjedése utáni 5000 évben nem nőttek jelentősen a társadalmi egyenlőtlenségek, vagyis mégsem az eke lehetett az emberiség leggonoszabb találmánya.
A rosszul felépített adó- és jóléti rendszer akadályozza a gyerekvállalást, és ahelyett, hogy átalakítanánk, ideológiai vitákat vívunk a népesedéspolitikáról. Egy magyar közreműködéssel készült kutatás azt vizsgálja, miért járnak rosszul a szülők, és miként lehetne úgy kompenzálni őket, hogy abból az egész társadalom profitáljon.
Bár a rézkor kezdetén több ezres településekből kis falvakba szerveződtek újra a közösségek, ezt nem feltétlenül bevándorlók idézték elő – volt, ahol unokatestvér-házasságokra utaló nyomokat is találtak a kutatók.
A patriarchátusra a túlélés miatt volt szükség – mondja az oxfordi viselkedéskutató, aki szerint nagyjából az ipari forradalmak óta egy új rendszer felé tartunk. Magyarul frissen megjelent könyvében, A patriarchátus természetrajzában a klíma szerepéről és az éghajlatváltozás univerzális hatásairól is ír.
A politikai szorongás, aminek Magyarországon egyre több jele tapasztalható, a legfrissebb kutatások szerint krónikus stresszforrás, amely különbözik az olyan pszichológiai állapotoktól, mint az általános szorongás, és egyedülálló hatással van az érzelmi jólétünkre és a társadalmi kohézióra.
Éber Márk Áron szociológus nemrég megjelent kötete az olasz marxista filozófus, Antonio Gramsci nézeteinek kortárs, hazai, újjobboldali politikai felhasználásáról beszél. Valóban Gramsci téziseiből nőtt volna ki a NER?