A Skócia partjainál lévő Gruinard szigetén modellezte a brit haderő, hogy mi történne, ha a náci Németországot lépfenével fertőznék meg. Ezt a brutális eszközt sosem vetették be, a sziget azonban évtizedekig halálos maradt.
Az eddigi legátfogóbb sörtörténeti vizsgálatban történészek, régészek, mikrobiológusok és sörfőzőmesterek jártak utána, milyen lehetett valójában az a sör, amit utoljára 1574-ben készítettek el a dublini várban.
A közmondásos kelta homály talán a Tuatha Dé Danann körül a legsűrűbb: különböző megfejtések szerint Görögországból, Norvégiából, vagy egyenesen Atlantiszról érkezhettek ír földre, míg mások úgy tartják, hogy istenekről vagy űrlényekről van szó. De mit tudunk róluk valójában?
Eleanor Jourdain és Charlotte Moberly arról számolt be, hogy 1901-ben a Kis-Trianon-palotánál egészen Marie Antoinette koráig utaztak vissza az időben. A következő tíz évet arra szánták, hogy bebizonyítsák, valóban természetfeletti élményben volt részük.
Bár Kállay Miklós miniszterelnök hintapolitikájának köszönhetően a hazai zsidóság sokáig nem volt közvetlen életveszélyben, 1944. április 5-én, alig három héttel a német megszállás után mégis ki kellett tűzniük a sárga csillagot, ami mindenhol a deportálások kezdetét jelentette.
Húsvét vasárnapjától kedd estig számtalan változatot látott Nagy Sándor 16 ezer lájkot és több ezer megosztást elérő Facebook-bejegyzése, amely szerint tudósok egyértelműen bizonyították a hun származást és cáfolták a magyarok finnugor eredetét.
Insula leporum vagy Insula leprorum? Nagyon nem mindegy, ráadásul könnyen lehet, hogy egy kódexmásoló szerzetes elírása miatt élünk bizonytalanságban évszázadok óta. A nyomok a kiskunfélegyházi városi könyvtárba vezetnek.
A 16-17. századi kódexekre 2009-ben talált rá egy spanyol történész, és a mexikói állam nemrég vásárolta meg őket tulajdonosaiktól, több mint 200 millió forintnak megfelelő pesóért.
Rendes böjti napokon, például nagyböjt idején a szigorú középkori előírások szerint egyáltalán nem volt szabad állati eredetű termékeket fogyasztani – de amikor Isten becsuk egy ajtót, az ember kinyit egy kiskaput.
Hitler a magyarok nemzeti ünnepén, 1944. március 15-én hívatta a klessheimi vadászkastélyba Horthy Miklóst, majd négy nappal később a Német Birodalom megszállta Magyarországot. A Rubicon Intézet konferenciáján azt igyekeztek megfejteni, mi történt a két dátum között, mit tudtak a magyar vezetők a németek terveiről, és hogyan úszott el a remény a kiugrásra.
A mai Dunántúl az 1–4. században a Római Birodalom peremvidéke volt, és bár a vegyes népesség sok leletet hagyott maga után, azokról a történeti-régészeti módszerek nem sokat árulnak el. Most a biorégészeken a sor: a DNS-minták és az izotópok elárulhatják, kik és hogyan éltek Pannoniában.
A görögök kiröhögték és nőiesnek gondolták a nadrágot viselő férfiakat, míg Rómában már egyenesen a száműzetést kockáztatta, aki nadrágot mert húzni. A középkorban már a korabeli skinny jeans volt a menő – főleg, ha elég nagyra sikerült a gatyapőc.
A közvélemény korábban nemigen foglalkozott a gengszterek rivalizálásból fakadó, civileket nem veszélyeztető leszámolásokkal, de az, ami 1929. február 14-én egy chicagói garázsban történt, mindent megváltoztatott.
A kesztyű egy pince építésekor került elő, a régészek még vizsgálják, hogy kié lehetett, ahogy azt is, hogy miért számít ekkora ritkaságnak éppen a vaskesztyű.
Hogy mutatkozzunk be egy középkori embernek? Hol keressünk szállást? Mit szólnak majd a modern ruháinkhoz és fehérlő fogsorunkhoz? Vajon elégetnek boszorkányságért? Fontos kérdések, alapos válaszok, kétszer egy órában.