Jelentős tudományos áttörés híján nem érdemes azzal számolni, hogy a fejlett országokban most születők jelentős része száz évig él majd, találta egy friss kutatás, aminek eredményeiről Jay Olshansky, az Illinois-i Egyetem professzora számolt be a Qubitnek.
Elhízás, diabétesz, rák, szív- és érrendszeri betegségek keserítik a második világháború utáni másfél évtizedben születettek hosszú életét.
2050-ig világszerte a 2022-es 73,6 évről 78,1 évre emelkedik majd a várható élettartam. Ugyanakkor félő, hogy kevesebb évet tölthetünk majd megfelelő egészségi állapotban.
Alapvetően nem a kronotípus, hanem az ahhoz kapcsolódó életmód határozza meg a várható élettartamot, derül ki egy friss finn kutatásból.
A várható élettartam uniós átlaga 2019 és 2021 között 1,2 évvel csökkent, míg Magyarországon 2,2-vel. Nálunk így 74,3 év a születéskor várható élettartam, ami 2008 óta nem állt ilyen alacsonyan.
A járvány nagy vesztese Bulgária északnyugati régiója. Nálunk nagyjából az EU-átlagnak megfelelően csökkent a várható élettartam.
Magyarországon valamivel több mint két évvel csökkent a várható élettartam 2019 és 2021 között. Ebben több tényező is szerepet játszik, de a Nature-ben megjelent kutatás szerint az egyik legfontosabb a beoltottak száma volt az adott országban.
A Chicagói Egyetem kutatói 2020-ban Csongrád levegőjét találták a legszennyezettebbnek, ahol 14,9 μg/m3 volt a szálló finompor mértéke, ami másfélszerese a WHO által ajánlott határértéknek. Az évente frissített Air Quality Life Index a világ összes térségében vizsgálja a levegőszennyezés és a várható élettartam összefüggéseit.
Egy orosz kutatócsoport számítógépes modellezéssel, több tízezer vérmintából számolta ki az emberi kor elméleti határát. A modell azonban nem számol az orvostudomány és a technológia fejlődésével. 150 év a határ, vagy a csillagos ég?
25 évvel a népirtás után drónok szállítják a vért, és mobilon diagnosztizálják a betegeket a közép-afrikai Ruandában, ahol húsz év alatt több mint megduplázódott a várható élettartam. Hogyan ment végbe az afrikai egészségügyi csoda?
Attól függ, milyen és főleg mekkora kutyákból számoljuk az átlagot. Egy nagyszabású amerikai kutatás érdekes összefüggésekkel szolgált a kutyák várható élettartamáról. Aki ismerteti: Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék tudományos főmunkatársa.
Bár a többi visegrádi ország lakói lényegesen boldogabbak, mint a magyarok, a 2006-2008-as felmérés óta jelentősen javult itthon a hangulat – derül ki a Gallup friss rangsorából. A lista élén továbbra is feltűnően sok nyugat-európai országot találni.
Kutatók ötvenezres mintán most először bizonyították, hogy az elhízás a kedvtelésből tartott kutyák várható élettartamára és egészségére nézve is ártalmas. Minél kisebb volt a kutya, annál inkább megrövidítette életét a túlsúly. Magyar etológus foglalja össze a Liverpooli Egyetem vizsgálatának eredményeit, és ad tanácsokat a kutyatartóknak.
Ne a szüleidet, hanem a házastársadat vagy a sógorodat figyeld, ha meg akarod tudni, sokáig élsz-e. Több százmillió ember születési és halálozási adataiból derült ki, hogy a gének sokkal kevésbé számítanak a várható élettertam szempontjából, mint eddig hittük.
Európa, köszöni, egyre jobban van, de ez a jóllét nem egyenletesen oszlik meg. A kelet-európai egészségügyi rendszerek össze sem hasonlíthatók a nyugatiakkal, számít az önpusztítás és az elhízás, de olyan tényezők is, mint a levegő minősége.