A magyar adórendszer nem igazán versenyképes, nem segíti elő a foglalkoztatás növelését az alacsonyan képzett munkavállalók körében. Az alacsony keresetűek egyre több, a magasabb keresetűek egyre kevesebb adót fizetnek, pedig a gazdagoknak nagyobb arányban kellene hozzájárulniuk az állam működtetéséhez.
A gyerekeseknek visszafizetett szja-t nevezhetjük perverz újraelosztásnak: az állam nem csökkenti, hanem növeli a piaci egyenlőtlenségeket.
A magyar kormány szerdán bejelentett lépése kontraproduktív, és nem tudja majd érdemben mérsékelni az inflációt. Ráadásul nem azoknak segít igazán, akiknek a legnagyobb szükségük volna rá, és tovább erősíti az emberekben azt a meggyőződést, hogy az árakat elsősorban nem a piacnak, hanem az államnak kell meghatároznia.
A kormány úgy döntött, hogy 480 forintos felső határt szab a benzin és a gázolaj árának. A döntés célja, hogy csökkentse az utóbbi időben elszaladó üzemanyagárakat. Az intézkedés kontraproduktív, hiszen a kínálatot fogja csökkenteni, ráadásul rosszul célzott, és káros a környezetre.
Amikor Bangladesben egy kísérlet során ingyenesen elérhetővé tették a maszkokat és kampányoltak a viselésük mellett, 13-ról 42 százalékra nőtt a maszkviselési arány. A maszkok rendszeres használata a leginkább veszélyeztetett korcsoportban, a 60 év felettiek körében harmadával csökkentette a tünetes covid-esetek számát.
Már 130 ország támogatja az új globális társasági minimumadó bevezetését, köztük Magyarország minden szomszédja és a visegrádi négyek másik három tagállama is. A magyar kormány viszont élesen kritizálja a szabályozást; Orbán Viktor miniszterelnök abszurdnak nevezte a javaslatot. Miért vitatott és miért fontos a társasági adózás globális szabályozása?
Orbán Viktor a hét végén új gazdasági intézkedéseket jelentett be a koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére. Az előző gazdasági csomagokhoz hasonlóan ebben is vannak értelmes elemek, de a csomag nagyon rosszul céloz.
Az idén elköltendő összeg nagy része néhány kiemelt iparágba kerül majd, miközben szinte alig van költségvetési forrás munkahelyek megőrzésére, szociális intézkedésekre pedig egyáltalán nincs, derül ki a kormány külföldi befektetőknek szánt, angol nyelvű anyagából.
A Qubit birtokába jutott, angol nyelvű prezentációból kiderül, hogy a meglévő munkahelyek védelmére nem költ túl sok pénzt a kormány, inkább új munkahelyek létrehozására és befektetések támogatására helyezi a hangsúlyt. A magyar kormány kedden mutatta be az európai országok nagyköveteinek, hogyan igyekszik megmenteni a gazdaságot a járványhelyzet hatásaitól.
A kedden bejelentett intézkedések között végre megjelent a bérgarancia, sok más lépés viszont regresszív vagy nem köthető a járványhoz. Az igazi gond abból lehet, ami hiányzik a csomagból: lépések a tömegesen nehéz helyzetbe kerülők megsegítésére.
Az elmúlt napokban két lépésben új gazdasági programot jelentett be a kormány. Sok részlet még nem világos, de annak alapján, ami eddig kiderült, furcsán időzítik és célozzák az intézkedéseket, továbbra sem merik bevallottan elengedni a költségvetési hiányt, ráadásul alapvető matematikai problémák is felmerülnek.
Idén márciusban a magyarok háromszor annyian kerestek a munkanélküli segély kifejezése, mint az elmúlt 15 évben átlagosan, és másfélszer annyian, mint 2009-ben, a gazdasági világválság idején.
A korábban nem tapasztalt helyzet korábban nem használt gazdaságpolitikai lépéseket igényel. Meg kell erősíteni az egészségügyi rendszert, meg kell védeni a munkahelyeket és a termelési kapacitásokat, a társadalmi védőhálót pedig radikálisan ki kell terjeszteni.
Az igazolt hazai esetszám továbbra is nagyon alacsony a halálozások számához képest, nem beszélve az elvégzett tesztek számáról. Hogy mi következik ebből?
A koronavírus-járvány okozta jelentős áremelkedések miatt most sokan azt követelik, hogy a kormány határozza meg az alapvető élelmiszerek és más termékek árát. Csakhogy a hatósági árak bevezetése pontosan azokat a szegényeket károsítaná meg, akiknek most a legtöbb segítségre van szükségük. Van azonban más megoldás is.