határtalan tudás

Ha el akarjuk kerülni a klímakatasztrófát, le kell számolnunk az olyan pihe-puha kifejezésekkel, mint a „zöld”, az „öko” meg a „bio”

A metaforikus kifejezések kulcsszerepet játszanak a tudományos nyelvben és kommunikációban, de a klímaváltozás olyan metaforái, mint az „üvegházhatás”, a „lábnyom” vagy a „takaró” egyáltalán nem képesek beteljesíteni szemléletformáló szerepüket. A nyelvi keretezés, a kifejezések pontossága, a hívószavak érzelmi tartalma ugyanakkor döntően befolyásolhatja a cselekvési hajlandóságot és ezen keresztül az emberi civilizáció túlélési esélyeit.

„Na de drága akadémikus úr, minek adjak én neked pénzt?”

A csillagászat alapkutatás, de igenis kijöhetnek hasznos dolgok, csak ez néha kétszáz évig is eltart – hangzott el a CEU Határtalan tudás legutóbbi beszélgetésén, ahol a csillagászat magyar nagyágyúi a magáncégek formálta New Space-ről, az űrturizmus veszélyeiről és a fejlett technológiák földi alkalmazásairól is beszéltek.

A Naprendszer benépesítése, az űrturizmus és a Földön kívüli csillagászat lesz a téma pénteken a CEU-n

A világegyetem kutatásának és az űr meghódításának legfrissebb fejleményeit Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, Hirn Attila, az egyik legjelentősebb hazai űripari cég ügyvezetője és Arnócz István, a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkára osztja meg a hallgatósággal a Határtalan tudás következő beszélgetésén.

Most döbbennek rá az iskolákban, mi mindent nem tanultak meg a gyerekek az online oktatásban

A magyar oktatási rendszer egyik sarokköve, hogy a diák azért dolgozik, hogy elkerülje a büntetést, ez egyáltalán nem érvényesült a pandémia idején. A magyar szülők, ha tehetik, képességgé transzformálják a pénzüket, a közoktatásban uralkodó egyenlőtlenség a koronavírus-járványban tovább növekedett – hangzott el a CEU Határtalan tudás idei első beszélgetésén.

Összeomlanak vagy megújulnak? Az oktatási rendszerek dilemmái kerülnek terítékre a CEU Határtalan tudás sorozatának péntek esti vitáján

Széles körű, tudásalapú közműveltség vagy kompetencia-alapú képzés? Esetleg a kettő kombinációja? Milyen a nyerő oktatáspolitika, és léteznek-e modellországok? Követhető-e Magyarország számára Finnország vagy éppen Kína? Kende Ágnes és Dr. Setényi János oktatáskutatók és Kiss László középiskolai történelemtanár vitatják meg a lehetőségeket.

Az a gyerek, aki a mesékből megismeri a hétfejű sárkányt, később a konyhásnénivel is bátran szembenéz

Az emberiség hozzávetőlegesen 2000 mesetípust variál időtlen idők óta, ezért sem létezik a sokak által emlegetett nemzeti mesekarakter – hangzott el a CEU Határtalan Tudás című sorozatának június 4-i előadásában, ahol arra is fény derült, hogy egyáltalán nem minden magyar népmese kezdődik a hol, volt, hol nem volt felütéssel.

Felébredt Csipkerózsika-álmából a felnőtteknek szóló mesemondás

A kocsmai, kávéházi mesekörökben egyre többen mesélik és még többen hallgatják az élőben, fejből mondott népmeséket. A CEU Határtalan tudás sorozatának pénteki előadója, Sándor Ildikó néprajzkutató szerint a slam poetry-től a stand up-ig számtalan műfajra bomló jelenség közösségszervező, tudásátadó, traumafeldolgozó funkciót is betölt a modern társadalmakban.

Van, aki még a vakcinákat is elutasítja, nemhogy egy sertésszívet

Hogyan lehet a jövőben elpusztult agyszövetek pótlásával Parkinson-kóros betegeket vagy a szívizomsejtek regenerálásával szívbetegeket gyógyítani, esetleg gerincvelő-sérüléseket génmódosított sejtekkel kijavítani? Erről is szó lesz a CEU csütörtök esti rendezvényén, a Határtalan tudáson. A beszélgetés egyik résztvevőjével, Dinnyés András őssejtkutatóval beszélgettünk a regeneratív orvoslás jövőjéről.

A tudós és a vírus

Egy ellenséget csak vele azonos erejű vagy annál hatékonyabb fegyverrel lehet legyőzni. Távolságtartással, maszkviseléssel átmenetileg elérhetünk valamilyen eredményt, de ezek ellenszerét a vírus eddig mindig könnyűszerrel megtalálta. Ha nem ez történt volna, ma nem lennének járványok - írja Bárdosi Attila patológus, a Göttingeni Egyetem docense.

Miként kerül át egy gén információja az egyik generációból a másikba a DNS-szekvencia megváltozása nélkül?

A molekuláris biológia fejlődésével tudományos polgárjogot nyerő epigenetikai kutatások azt igyekeznek bizonyítani, hogy a felmenőket ért traumák az utódgenerációkra is hatással vannak. Erről beszélgetett csütörtök este Almási Kitti szakpszichológus, Falus András immunológus és Wolf Péter zeneszerző a CEU Határtalan tudás sorozatában.

Merre megy tovább a világ az elmúlt 100 év legnagyobb egészségügyi krízise után?

A járvány lecsengésével lassan mindenkit a járvány utóélete foglalkoztat: attól eltekintve, hogy vajon lesz-e még több hullám, még a jelenlegi szociális és gazdasági következményeiről is csak találgatnak a szakemberek. A CEU csütörtöki Határtalan tudás kerekasztal-beszélgetésén a járvány eddigi tanulságairól és a várható változásokról beszélgetett Sándor Judit, Koren Miklós és Michael Dorsch.

Félő, hogy úgy járunk a koronavírussal, mint a farkast kiáltó fiú

A rossz hivatalos kommunikáció miatt veszélyes helyzetben találhatjuk magunkat, hangzott el csütörtökön a CEU Határtalan tudás rendezvényén, ahol szó esett a személyes szabadság állami korlátozásáról, a járványügyi kontroll orvosbiológiai és etikai vonatkozásairól, az orvos-beteg kapcsolat sérülékenységéről és a gyógyszer- és vakcinafejlesztés nehézségeiről is.

21. századi egészségügyi ellátásról álmodtunk, de hirtelen a 20. század elején találtuk magunkat

Nemcsak a fertőzés miatt hunyt el számos egészségügyi dolgozó és orvos világszerte, de tudunk öngyilkossági esetekről, illetve olyan lelki összeomlásokról, amelyet jó eséllyel a járvány elmúltával is fennállnak majd. Mindezek miatt a járványt nemcsak a hideg racionalitás mentén, az életek egymással való összevetésével kell kezelni, de meg kell kezdeni a lelki sérülések enyhítését is.

Ha az emberiség tanulékonynak bizonyul, a világjárvány mérlege pozitívabb lehet, mint hinnénk

A mostani járványba a civilizáció még nem fog beleroppanni, sőt ha az emberiség tanul a krízisből, a klímaváltozás kihívásait is olcsóbban és hatékonyabban kezelheti. A CEU Határtalan tudás rendezvényén Pléh Csaba kognitív tudós, Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, Laszlovszky József régész és Kertész János hálózatkutató vitatta meg a koronavírus-világjárvány első tanulságait a társas távolságtartás szabályainak maximális betartásával.

Fodor Éva genderkutató: Honnan tudja, hogy én nő vagyok?

Még ha egyszerűnek tűnik is, nem biztos, hogy el tudjuk dönteni a mellettünk ülő emberről, hogy férfi-e vagy nő. A nemváltás intézménye a középkori Európában is létezett, és már a Bibliában is benne van, hogy „nincs férfi, sem nő”, derült ki csütörtök este a CEU Határtalan tudás sorozatának genderszemlélettel foglalkozó rendezvényén.

A mesterséges intelligencia két dolgot nem tud: jól kérdezni, és kiszámítani az emberi viselkedést

Ha valaki jó filmsorozatot akar nézni, pláne forgatni, nem érdemes a gépek piackutatásaira hagyatkoznia, viszont ha eredményesebben akar daganatos betegséget gyógyítani, érdemes a kezelési stratégiát egy szimulációs szoftverrel is megvitatni, foglalható össze a big data aktuális társadalmi haszna. A CEU Határtalan tudás című rendezvénysorozatának december 16-i, telt házas előadásának fő üzenete, hogy a mesterséges intelligenciától nem félni kell, hanem jól használni.

Kertész János: A gazdaságfizika nem olyan abszurd, mint amilyennek elsőre hangzik

A pénzügyben és a gazdaságban az 1990-es évektől felgyűlő óriási adatmennyiség izgalomba hozta a fizikusok egy részét is. A Széchenyi-díjas Kertész János korábban a felületfizikában és a szemcsés anyagok fizikájában merült el a Műegyetemen, most viszont hálózatkutatással foglalkozik a CEU-n. De mi köze a statisztikus fizikának a hálózatokhoz vagy épp a tőzsdéhez?

A recesszió a küszöbön áll, itt az ideje, hogy Magyarország kitalálja magát

Afelől nincs kétség, hogy már elkezdődött a globális lassulás, és visszaesés lesz belőle. Csak abban nem értettek egyet a CEU Határtalan tudás estjének résztvevői, hogy mennyire lesz súlyos a recesszió, és lehet-e válságról beszélni. A magyar gazdaság kegyelmi állapota is véget ér, és bár az ország két kevéssé válságálló szektorra támaszkodik, még van esély elkerülni a bukást.

Frankenstein: a modern tudós születése

Kerek évforduló: idén 201 éve, hogy megjelent Mary Shelley klasszikus horrorsztorija, a Frankenstein. A regény alkotta meg azt a tudósképet, amely olyannyira kitörölhetetlenné vált a közbeszédből, hogy akármilyen új felfedezés bukkan fel, egyből a címszereplő Victor Frankenstein megalomániás alakját hozzák fel példának.

Drasztikus életmód-változtatással néhány éven belül csökkenthetnénk a klímaváltozás hatásait

Miközben van, aki szerint rég késő tenni a globális felmelegedés emberiséget fenyegető hatásai ellen, Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának első előadója a Qubitnek elmondta: lényegesen kifizetődőbb lenne az emisszió-csökkentésért fizetni, mint a tétlenség híján elkerülhetetlenné váló szenvedésért.