A magyar elvette, a töri visszaadta: ajándék esszétémák az érettségin
I. Károly és Rákosi Mátyás voltak a szerdai történelemérettségi főszereplői. Itt vannak a megoldások.
Keresés
Miért félünk ennyire a matektól?
A matekérettségi sokak számára nem egyszerű vizsga, hanem egyfajta túlélőpálya, ahol nemcsak a tudás, hanem a magabiztosság is komoly szerepet játszik. Évek óta ez az egyik legnagyobb szorongást kiváltó tantárgy: kiszámíthatóbb, mint a magyar, mégis tele van olyan helyzetekkel, ahol egy apró hiba is komoly pontvesztést jelenthet.
A magyarérettségi az új mumus – hogyan lett a kultúrából szerencsejáték?
Megfelelő, koncepció mentén felépített felkészüléssel nem volt különösebben nehéz az idei irodalomérettségi első része. Cserébe a második igen — és talán éppen ez mutatja meg a legpontosabban, hogy miért félnek tőle ennyire a diákok.
Magyar Péter: A kutatói autonómia és a kritikai gondolkodás irritálta a hatalmat
A leendő miniszterelnök az MTA közgyűlésén elmondott beszédében azt ígérte, hogy a tudományos közösséggel együtt fogják kialakítani az intézmény és a kutatóhálózat új működési és irányítási modelljét.
Lannert Judit lesz a gyermek- és oktatásügyi miniszter
Az oktatáskutató Lannert Juditot jelölte Magyar Péter az oktatási tárca élére. A szakember éppen két napja mondta el véleményét a hazai oktatásügyről a Qubit podcastjában.
Magyar Orvosi Kamara: A hazai egészségügy még mindig az orvosbárók hierarchikus birodalma
Több mint harminc éve nem a szakmai kompetenciák érvényesülnek, hanem a helyi egészségügyi intézményekben felépült klientúrarendszer határozza meg az orvostársadalmat, írja a Magyar Orvosi Kamara. A szervezet radikális várltozásokat sürget; az orvosok többsége egyetért.
Mire jó 2026-ban egy nyelvvizsga?
Magyarországon ma többen beszélnek idegen nyelveket, mint egy évtizeddel ezelőtt, de évről évre kevesebben szereznek erről bizonyítványt. Mit mér a nyelvvizsga, és szükség van-e rá egyáltalán?
Magyarul gondolkodni
A tudomány nem pusztán információfeldolgozás, és nem mindegy, hogy milyen nyelven művelik. Ez a mesterséges intelligencia, a nagy nyelvi modellek korában fontosabb, mint valaha.
Kamaszkorba lép-e a magyar demokrácia?
Ha áprilisban a Tisza győz, az annak a jele is lehet, hogy a magyar demokrácia felnőtt, de legalábbis kamaszkorba lépett, azaz eljutott oda, ahová a nyugati demokráciák eljutottak a hidegháború végére. A Fidesz sikere viszont azt mutathatja, hogy az érés folyamata még nem ért véget.
Turistavécé balra, helyi vécé jobbra: postcolonial hangover a trópusokon
Srí Lankán a külföldieknek fenntartott vécék, a csak fehéreket fogadó éttermek és szálláshelyek nem a helyiek öndiszkriminációjáról, hanem a gyarmati múlt és a globális egyenlőtlenségek továbbéléséről szólnak.
A biciklilopást érti a jog, a természet pusztulását nem
Az embert ezerféle jog védi, de mi a helyzet a természet jogaival? A CEU-n három biológus, Jordán Ferenc, Kurucz Kornélia és a jogászként is ismert Sulyok Katalin igyekezett választ adni a kérdésre.
Hitler és a WC-kefék forradalma
Az Instagramon a náci ideológia nem nyílt programként jelenik meg, hanem esztétikai csomagolásban: rövid videókban, popzenei ritmusra vágva, trendekhez igazított montázsokban, gyakran viccnek álcázott állítások formájában.
Hogyan vészelik át a liberális elitegyetemek az illiberális támadásokat?
Laczó Ferenc történész egy magyar, egy amerikai és egy holland egyetemen is megtapasztalta, milyen az, amikor a politika durván beleavatkozik a felsőoktatásba.
Több ezer évvel tovább folytatták a vadászó-gyűjtögető életmódot Európában a vízben gazdag alföldi területeken
Miközben a földművelés már i. e. 4500 körül megjelent a mai Belgium és Hollandia területén, a helyi népek csak kétezer évvel később adták fel hagyományos életmódjukat – és ebben kulcsszerepük volt a nőknek.
A hatalom végre leszáll a tudomány és a felsőoktatás nyakáról – egyebek között ezt ígéri a Tisza programja
A Tisza Párt programja azt ígéri, lesz minden: intézményi autonómia, korrekt finanszírozás és Erasmus is, cserébe nem lesz kekva, az MCC pedig jóval szegényebb lesz.