A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében szépen összeérnek a konzervatív és a liberális elit érdekei: az ő gyerekeik mennek a jó egyházi, elit vagy alternatív középiskolákba, míg az alacsony jövedelmű, információhiányos családokból származók maradnak az általánosban. Tankönyvbe illik, ahogy Magyarországon előáll a világ egyik legszelektívebb oktatási rendszere.
A romlott Nyugatot és a szabad Keletet egyesítő orosz messianizmus gyakorlatilag egyidős az orosz írásbeliséggel – hangzott el a CEU Határtalan tudás sorozatának kedd esti eseményén, ahol Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész, Sz. Bíró Zoltán történész és Spiró György író beszélgetett az ukrajnai háború kulturális előzményeiről.
Hiába állítja az ellenkezőjét Vlagyimir Putyin, az ukrán nyelv még véletlenül sem a Szovjetunió felbomlása utáni kreálmány, mondja Spiró György író, műfordító. A CEU Határtalan tudás sorozatának egyik keddi előadója szerint Lengyelország és Szlovákia példája is azt mutatja, hogy a nemzetté válás nem ért véget a 19. századi Európában.
A szólászabadság nem azt jelenti, hogy a hatalmon lévő politikusok összevissza hazudozhatnak. „A közhatalomból beszélő nem alanya a szólásszabadságnak, nála a hazugság kifejezetten törvénysértő” – mondta Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója a CEU Határtalan Tudás sorozatának pénteki előadásán.
Az április 8-án 18:00 órakor kezdődő esemény előadói Schanda Balázs alkotmánybíró, Uitz Renáta a CEU Demokrácia Intézetének társigazgatója és Szabó Máté a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója lesz.
Az egyetemisták és főiskolások életmódjának ugyanúgy nem része a legalább heti 5 órányi sport, mint a magyarok többségének. Pedig a CEU Határtalan tudás sorozatának előadói szerint a fizikai aktivitás a legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze a testi, lelki és szociális jólétként meghatározható egészség megszerzésének és megőrzésének.
Ami a fogyatékossággal élők vagy a nők helyzetét illeti, még a középkorban is jobb volt a helyzet, mint a férfiak által a 19-20. században férfiaknak épített modern városokban, de ma is lenne tennivaló bőven. Hol vannak a többféle fogyatékossággal élő csoportokkal egyeztetve kialakított buszmegállók vagy a közterületi pelenkázók? Erről is szó esett péntek este a CEU Határtalan Tudás sorozatának vitaestjén.
Hogyan éli meg egy kerekesszékben ülő a keskenylépcsős aluljárókat és a macskaköves utcákat? Mit üzennek ezek a térelemek, és milyen szerepet szán az éppen aktuális hatalom a fogyatékossággal élőknek? Ez lesz a témája a péntek délután fél 6-kor kezdődő online beszélgetésnek.
A metaforikus kifejezések kulcsszerepet játszanak a tudományos nyelvben és kommunikációban, de a klímaváltozás olyan metaforái, mint az „üvegházhatás”, a „lábnyom” vagy a „takaró” egyáltalán nem képesek beteljesíteni szemléletformáló szerepüket. A nyelvi keretezés, a kifejezések pontossága, a hívószavak érzelmi tartalma ugyanakkor döntően befolyásolhatja a cselekvési hajlandóságot és ezen keresztül az emberi civilizáció túlélési esélyeit.
A csillagászat alapkutatás, de igenis kijöhetnek hasznos dolgok, csak ez néha kétszáz évig is eltart – hangzott el a CEU Határtalan tudás legutóbbi beszélgetésén, ahol a csillagászat magyar nagyágyúi a magáncégek formálta New Space-ről, az űrturizmus veszélyeiről és a fejlett technológiák földi alkalmazásairól is beszéltek.
A világegyetem kutatásának és az űr meghódításának legfrissebb fejleményeit Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, Hirn Attila, az egyik legjelentősebb hazai űripari cég ügyvezetője és Arnócz István, a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkára osztja meg a hallgatósággal a Határtalan tudás következő beszélgetésén.
A magyar oktatási rendszer egyik sarokköve, hogy a diák azért dolgozik, hogy elkerülje a büntetést, ez egyáltalán nem érvényesült a pandémia idején. A magyar szülők, ha tehetik, képességgé transzformálják a pénzüket, a közoktatásban uralkodó egyenlőtlenség a koronavírus-járványban tovább növekedett – hangzott el a CEU Határtalan tudás idei első beszélgetésén.
Széles körű, tudásalapú közműveltség vagy kompetencia-alapú képzés? Esetleg a kettő kombinációja? Milyen a nyerő oktatáspolitika, és léteznek-e modellországok? Követhető-e Magyarország számára Finnország vagy éppen Kína? Kende Ágnes és Dr. Setényi János oktatáskutatók és Kiss László középiskolai történelemtanár vitatják meg a lehetőségeket.
A versenyen a felsőoktatásban részt vevő hallgatók indulhattak, az első díj 250 ezer forint volt.
Bár az evolúció sok szempontból befelé fordulásra hangolta az agyunkat, érdemes arra törekedni, hogy felülkerekedjünk ezeken a berögződéseken – írja Dormán Hanga, a CEU és a Qubit közös esszépályázatának győztese.
Az emberiség hozzávetőlegesen 2000 mesetípust variál időtlen idők óta, ezért sem létezik a sokak által emlegetett nemzeti mesekarakter – hangzott el a CEU Határtalan Tudás című sorozatának június 4-i előadásában, ahol arra is fény derült, hogy egyáltalán nem minden magyar népmese kezdődik a hol, volt, hol nem volt felütéssel.
A kocsmai, kávéházi mesekörökben egyre többen mesélik és még többen hallgatják az élőben, fejből mondott népmeséket. A CEU Határtalan tudás sorozatának pénteki előadója, Sándor Ildikó néprajzkutató szerint a slam poetry-től a stand up-ig számtalan műfajra bomló jelenség közösségszervező, tudásátadó, traumafeldolgozó funkciót is betölt a modern társadalmakban.
A versenyen a felsőoktatásban részt vevő hallgatók indulhatnak, az első díj 250 ezer forint.
Az ég szemlélésének napi gyakorlata már régen nem része a filozófiának, megszűnése a csillagászatban azonban új jelenség: a digitális technológia általánossá válásának következménye. „Az ég megfigyelőinek korszaka ezzel véget ér – írja Aleks Scholz – az új eget mérnökök és programozók »alkotják«”.
Etikus-e a genetikai dopping? Elképzelhető-e a koronavírus gyógyítása génszerkesztéssel? Hogyan feszíti szét a biotechnológia az emberi lét határait? A CEU Határtalan tudás sorozatának csütörtöki beszélgetése a génszerkesztés forradalmi technológiájának társadalmi és bioetikai vetületeit járta körül.
Hogyan lehet a jövőben elpusztult agyszövetek pótlásával Parkinson-kóros betegeket vagy a szívizomsejtek regenerálásával szívbetegeket gyógyítani, esetleg gerincvelő-sérüléseket génmódosított sejtekkel kijavítani? Erről is szó lesz a CEU csütörtök esti rendezvényén, a Határtalan tudáson. A beszélgetés egyik résztvevőjével, Dinnyés András őssejtkutatóval beszélgettünk a regeneratív orvoslás jövőjéről.
Janosov Milán hálózatkutató megvizsgálta, miről szóltak a Qubit tavalyi cikkei. Nincs meglepetés.
Egy ellenséget csak vele azonos erejű vagy annál hatékonyabb fegyverrel lehet legyőzni. Távolságtartással, maszkviseléssel átmenetileg elérhetünk valamilyen eredményt, de ezek ellenszerét a vírus eddig mindig könnyűszerrel megtalálta. Ha nem ez történt volna, ma nem lennének járványok - írja Bárdosi Attila patológus, a Göttingeni Egyetem docense.
A stigmatizáció, a vallás és a test volt a központi témája a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozata utolsó idei előadásának, ahol kiderült, hogy a kereszténység több stigmatizált nőt tart számon, mint férfit, és hogy a test, bármekkora nyűgnek is tűnhet számos vallás számára, azért mégis jó valamire – például van minek feltámadnia.
A CEU következő, online követhető előadásán a vallás és a testiség témáját járja körbe hétfő délután öt órától. A beszélgetés résztvevői: Klaniczay Gábor történész, Geréby György filozófus, Perczel István vallástudós és Deák Hedvig Viktória teológus, a Szent Domonkos Rendi Nővérek elöljárója.
A molekuláris biológia fejlődésével tudományos polgárjogot nyerő epigenetikai kutatások azt igyekeznek bizonyítani, hogy a felmenőket ért traumák az utódgenerációkra is hatással vannak. Erről beszélgetett csütörtök este Almási Kitti szakpszichológus, Falus András immunológus és Wolf Péter zeneszerző a CEU Határtalan tudás sorozatában.
A várandósság alatti történések utódokra gyakorolt hatásától az élet- és gondolkodásmód egészségi vetületein át a zene viselkedést befolyásoló mechanizmusáig számos izgalmas kérdés terítékre kerül csütörtök este hattól Falus András, immunológus, Almási Kitti szakpszichológus és Wolf Péter zeneszerző kerekasztal-beszélgetésében.
Az Orbán-barát neurobiológust választották az MTA elnökévé az erre jogosult akadémikusok és köztestületi tagok. A 24 órás online szavazás eredményeit kedden kora este hirdették ki.
A járvány lecsengésével lassan mindenkit a járvány utóélete foglalkoztat: attól eltekintve, hogy vajon lesz-e még több hullám, még a jelenlegi szociális és gazdasági következményeiről is csak találgatnak a szakemberek. A CEU csütörtöki Határtalan tudás kerekasztal-beszélgetésén a járvány eddigi tanulságairól és a várható változásokról beszélgetett Sándor Judit, Koren Miklós és Michael Dorsch.
A rossz hivatalos kommunikáció miatt veszélyes helyzetben találhatjuk magunkat, hangzott el csütörtökön a CEU Határtalan tudás rendezvényén, ahol szó esett a személyes szabadság állami korlátozásáról, a járványügyi kontroll orvosbiológiai és etikai vonatkozásairól, az orvos-beteg kapcsolat sérülékenységéről és a gyógyszer- és vakcinafejlesztés nehézségeiről is.
Nemcsak a fertőzés miatt hunyt el számos egészségügyi dolgozó és orvos világszerte, de tudunk öngyilkossági esetekről, illetve olyan lelki összeomlásokról, amelyet jó eséllyel a járvány elmúltával is fennállnak majd. Mindezek miatt a járványt nemcsak a hideg racionalitás mentén, az életek egymással való összevetésével kell kezelni, de meg kell kezdeni a lelki sérülések enyhítését is.
Az újranyitás orvosbiológiai szempontból egyértelműen veszélyes, állítja Falus András immunológusprofesszor, a CEU csütörtöki online rendezvénye, a Határtalan tudás előadója. Falus a nyitást ennek ellenére elkerülhetetlennek látja, de éberségre int.
A mostani járványba a civilizáció még nem fog beleroppanni, sőt ha az emberiség tanul a krízisből, a klímaváltozás kihívásait is olcsóbban és hatékonyabban kezelheti. A CEU Határtalan tudás rendezvényén Pléh Csaba kognitív tudós, Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, Laszlovszky József régész és Kertész János hálózatkutató vitatta meg a koronavírus-világjárvány első tanulságait a társas távolságtartás szabályainak maximális betartásával.
A világjárvány különböző aspektusaival foglalkoznak a CEU Határtalan tudás című rendezvénysorozatának előadói április 30-án csütörtökön 18 órától.
Még ha egyszerűnek tűnik is, nem biztos, hogy el tudjuk dönteni a mellettünk ülő emberről, hogy férfi-e vagy nő. A nemváltás intézménye a középkori Európában is létezett, és már a Bibliában is benne van, hogy „nincs férfi, sem nő”, derült ki csütörtök este a CEU Határtalan tudás sorozatának genderszemlélettel foglalkozó rendezvényén.
Frappáns kijelentésnek tűnhet, hogy az emberek nemi identitása, nemi szerepei biológiailag meghatározottak vagy eleve elrendeltek. A gond csak az, hogy ezt a neurobiológiai kutatások nem támasztják alá, mondja Acsády László neurobiológus, a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának február 27-i előadója.
Ha valaki jó filmsorozatot akar nézni, pláne forgatni, nem érdemes a gépek piackutatásaira hagyatkoznia, viszont ha eredményesebben akar daganatos betegséget gyógyítani, érdemes a kezelési stratégiát egy szimulációs szoftverrel is megvitatni, foglalható össze a big data aktuális társadalmi haszna. A CEU Határtalan tudás című rendezvénysorozatának december 16-i, telt házas előadásának fő üzenete, hogy a mesterséges intelligenciától nem félni kell, hanem jól használni.
A pénzügyben és a gazdaságban az 1990-es évektől felgyűlő óriási adatmennyiség izgalomba hozta a fizikusok egy részét is. A Széchenyi-díjas Kertész János korábban a felületfizikában és a szemcsés anyagok fizikájában merült el a Műegyetemen, most viszont hálózatkutatással foglalkozik a CEU-n. De mi köze a statisztikus fizikának a hálózatokhoz vagy épp a tőzsdéhez?
A CEU rendezvénysorozatának következő eseményén a Big Data és annak társadalomra gyakorolt lehetséges hatása áll a középpontban. Az ingyenes rendezvény médiapartnere a Qubit. Mi ott leszünk!
Afelől nincs kétség, hogy már elkezdődött a globális lassulás, és visszaesés lesz belőle. Csak abban nem értettek egyet a CEU Határtalan tudás estjének résztvevői, hogy mennyire lesz súlyos a recesszió, és lehet-e válságról beszélni. A magyar gazdaság kegyelmi állapota is véget ér, és bár az ország két kevéssé válságálló szektorra támaszkodik, még van esély elkerülni a bukást.
Magyarország egykori éllovas pozíciója az előző évtizedben elveszett, a mostani pedig egyértelműen elvesztegetett évtized volt. Nemhogy nem zárkózunk fel, de még jobban lemaradtunk, állítja Csaba László akadémikus, a CEU közgazdaságtan-professzora, az egyetem Határtalan tudás rendezvénysorozatának ma esti fő előadója.
Ugyanazzal a technológiával kutatnak az Árpád-kori romok után a Pilisben, amellyel nemrégiben Guatemalában egy komplett maja romvárost találtak. A CEU Határtalan tudás című rendezvényén csütörtök este a régészeté volt a főszerep.
Az ősi budai vár rejtélyeiről és a Föld Pilisben dobogó szívéről Laszlovszky József régészt kérdeztük, aki csütörtök este a CEU Határtalan tudás című rendezvényén több kutatótársával együtt ismerteti a régészetet a 21. században segítő technológiák és a közösségi régészet szerepét.
Szeptember 19-én újraindul a CEU tudománynépszerűsítő sorozata, a Határtalan tudás. Ezúttal a régészeté lesz a főszerep. Nemcsak arra derül fény, hogyan működhetnek együtt a hobbirégészek a hivatásos szakemberekkel, hanem arra is, hogy rejtheti-e a Pilis az Árpád-házi királyok első, ősi Buda-várát.
Kerek évforduló: idén 201 éve, hogy megjelent Mary Shelley klasszikus horrorsztorija, a Frankenstein. A regény alkotta meg azt a tudósképet, amely olyannyira kitörölhetetlenné vált a közbeszédből, hogy akármilyen új felfedezés bukkan fel, egyből a címszereplő Victor Frankenstein megalomániás alakját hozzák fel példának.
Ha így folytatjuk, rövid úton belefulladunk saját szemetünkbe, halálra fertőződünk, éhen halunk, felgyulladunk, megsülünk illetve megfövünk, tetszés szerint. Boldog, eredményekben gazdag környezetvédelmi világnapot!
Aki arra kíváncsi, hogyan és mit tanulnak meg a csecsemők, videón is megnézheti a CEU Határtalan tudás című rendezvénysorozatának évadzáró beszélgetését.
A megismeréstudomány hazai nagyágyúja szerint mások utánzásának képessége egyszerre felelős a hatékony emberi tanulásért és azért, hogy nem nagyon kételkedünk a véleményformálók hitelességében. Az emberiség kognitív fejlődésére jellemző gyors tanulás ára viszont az lehet, hogy csökken a kreativitás.
Hogyan tanul egy csecsemő, miként másolja a viselkedési mintákat, és milyen előnyökkel vagy veszélyekkel jár mindez? A világviszonylatban is figyelemre méltó magyar egyetemi babalaborokban zajló munkáról szólt a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának csütörtöki évadzáró eseménye.