Már lefekvéskor eldől, hogyan fogunk ébredni
Pacsirta vagy bagoly? Kávé vagy energiaital? Mobil vagy ébresztőóra? Szieszta vagy power nap? Nincs az a praktika, ami kiváltaná a minőségi és elegendő mennyiségű alvást.
álom
Váratlan fordulat: mégis okozhat rémálmokat a sajt
A Montreali Egyetem egy friss kutatása szerint akik egészségesen étkeznek, jobban is alszanak, akik pedig gyorskaján élnek, gyakran álmodnak rosszakat.
A rendszeres rémálmoktól gyorsabban öregszünk és előbb halhatunk meg
A rémálmok a kortizol stresszhormon szintjének tartós emelkedéséhez vezetnek, amely szoros kapcsolatban áll a sejtek gyorsabb öregedésével.
Kutatók vizsgálták, mi történik, amikor „kiürül az agyunk”, és egyelőre nincs megnyugtató válasz
Az elme kiürüléséről a vizsgált alanyok leginkább olyan koncentrált időszakok után számoltak be, mint például egy vizsga, alváshiány vagy intenzív testmozgás.
Ha az éjfél előtti alvás a pihentető, mit csináljanak a baglyok?
Milyen fiziológiai hatásai vannak a kávénak, mit gondolnak a kutatók a sziesztáról és a két részletben történő alvásról, és hol a határ képzelet és álmodás között? A közönség kérdéseire válaszoltak a 10. Qubit Live kutatói.
„Álmunkban nem tudunk meghalni”
Mi az alvajárás háttere? Mi a helyzet a visszatérő álmokkal? És a fájdalomérzettel? Tényleg vannak bagoly és pacsirta típusú emberek? Ezeket a kérdéseket jártak körül alváskutatással foglalkozó szakértőink a 10. Qubit Live kerekasztal-beszélgetésén.
Fabó Dániel: Mire jó az alvás, ha közben kikapcsol a tudat, és sebezhetők vagyunk?
Hogy lesz az érzékszervi információkból először rövid, majd hosszú távú memória? Mi történik, ha hiba csúszik ebbe a folyamatba? És mi köze mindennek az epilepsziához? Ilyen kérdéseket járt körbe a 10. Qubit Live-on Fabó Dániel neurológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem kutatója.
Bódizs Róbert: Az alvás a legősibb ritmusunk kifejeződése
Mi köze van a hóvirágnak a tudatos álmodáshoz? Mi az a rózsaszín zaj? És mi tudható meg abból, ha valaki 30 évig aktigráf készüléket visel önmagán? Többek között ezekre is választ adott a Semmelweis Egyetem pszichológusa és alváskutatója a 10. Qubit Live-on.
Álmunkban nem érzünk fájdalmat, mert ezzel nem játszik a természet – ilyen volt a 10. Qubit Live
Mire jó a cirkadián ritmus és a kronobiológia? Mi az a szociális jetlag? Meghalhatunk-e álmunkban? Ilyen kérdéseket boncolgattak kedd este a Qubit Live #10 előadói, Bódizs Róbert pszichológus, Fabó Dániel neurológus és Ella Krisztina molekuláris biológus.
Álmában is dalol a bentévi nevű újvilági énekesmadár
Argentin biofizikusok szerint a madarak az emberekhez hasonlóan álmukban dolgozzák fel éberen megélt konfliktusaikat.
Alvás közben sikerült kommunikálni egy kísérlet résztvevőivel
Korábban csak tudatos álmodókkal és narkolepsziás emberekkel sikerült alvás közben kommunikálni, de most kiderült, mások is képesek reagálni külső jelekre az alvás egyes szakaszaiban.
Intenzív álmokról és testen kívüli élményekről számolt be a klinikai halál állapotából visszatért emberek negyede
„Már nem voltam a testemben. Súlytalanul és fizikalitás nélkül lebegtem. A testem felett voltam, közvetlenül az intenzív terápiás műtő mennyezete alatt, és figyeltem a jelenetet, ami alattam történt.”
Miről álmodnak a galambok?
Német kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a madaraknál is lejátszódnak-e az álmodással és az agy öntisztításával járó alvási folyamatok. Még tippjük is van, miről álmodhattak a szárnyas tesztalanyok.
Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatói megfejtették, hogy miért nem emlékszik éjszakai álmaira az emberek többsége
Az előző nap kipihenése és feldolgozása mellett az alvás evolúciós funkciója az ébredést követő ébrenlétre való ráhangolódás, amit az álmok emlékei akadályoznának.
Egy zongoraakkord lehet a rémálmok hatékony ellenszere
A rémálmok kialvatlansághoz, azon keresztül pedig szorongáshoz, illetve más testi és mentális problémákhoz vezethetnek. Két ismert kezelés kombinációja viszont hatékony megoldást jelenthet.