Brutális aszályt ígér az országos vízhiány
A március végi esők nem pótolták az elmúlt években felhalmozódó deficitet a talajokban.
A március végi esők nem pótolták az elmúlt években felhalmozódó deficitet a talajokban.
A középkelet-európai régióban, így a Kárpát-medencében súlyosbodik leginkább az évről évre halmozódó vízhiány.
A képviselőházban rendezett Vízválasztó III. Konferencián újra a tájba integrált vízvisszatartási rendszer megvalósításának lehetőségei kerültek terítékre. Ezúttal a kormányzat is képviseltette magát.
Irán a klímaváltozás és rossz vízgazdálkodás miatt már a február végén kitört háború előtt is súlyos vízhiánnyal küzdött. Félő, hogy a sótalanító üzemek és infrastruktúra elleni támadások tovább ronthatnak a helyzeten.
A klímaváltozással járó szélsőséges csapadékeloszlás okozta erózió is okozhat komoly vízhiányt, amit érdemes tudományos alapon, valamennyi szakterület bevonásával kezelni – derül ki a Nem víznek való vidék új dokumentumfilmjéből.
A VízŐrző Mozgalom alapítói szerint egy nagy ernyőszervezet helyett sok kis helyi közösségre van szükség, amelyek egymást segítve, de lokálisan cselekednek.
Ágazatokon átívelő komplex stratégia nélkül az ad hoc állami beavatkozások és a kis léptékű, „háztáji” vízmegtartási megoldások legfeljebb helyi szinten enyhítik a problémát.
Balázs Zsolt szabadúszó fotográfus kötetbe rendezte a viharos sebességgel kiszáradó magyar Alföldön élőkről készült felvételeit, amelyekből az is kiderül, hogy közösségi összefogással meg lehet fékezni az ökológiai katasztrófát.
Öntözés helyett a csapadékvizek helyben tartásával, a talaj vízmegtartó képességének növelésével, és a tájhasználat átalakításával alkalmazkodhat csak a mezőgazdaság, állítja a Másfélfok klímablogon csütörtökön megjelent elemzés.
Kansasi kutatók feltárták a talajélet és a víztelen időszakokban mutatott növényi ellenállóképesség közötti kapcsolatot.
A Duna-Tisza közét sújtó ökológiai katasztrófa során felmerült egyik legfontosabb kérdés, hogy szabad-e erdőgazdálkodást folytatni a szárazság által sújtott, mára sztyeppnek minősülő területen. A helyi erdészeti cég terepbejáráson mutatta be a helyzetet a Zöld Gerilláknak és a sajtónak.
A Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. felszólította a Zöld Gerilla Mozgalmat, hogy távolítsa el csatornájáról azt a videót, amelyben egy ökológus azt állítja, hogy a félsivatagos Duna–Tisza közén a faanyag-termelés nem gazdaságos tevékenység.
Időszámításunk előtt 1800 és 1500 között virágzott Vichama városa, míg a klímaváltozás meg nem pecsételte a sorsát. A varangy a termékenységet és az esőt szimbolizálta, de az eső csak nem jött.
A 20. század lesúlyosabb aszálya idején megszületett a megoldás a szárazságra: a féktelen öntözés. Bár a tudósok azóta szüntelenül figyelmeztetnek arra, hogy a vízvisszatartás fontosabb, a magyar kormány még mindig az elavult, legfeljebb rövid távon hasznos öntözést erőlteti.
Makónál -120 centiméterrel rekordalacsony szintet mértek a Maros vízállásában, a Magyarcsanád közelében készült drónfelvételeken jól látszik a kiszáradó folyó állapota.