A Marsról is származhatnak a földi élet kialakulásához szükséges baktériumok
A kutatók olyan ellenálló mikrobákat teszteltek, amelyek a bolygóközi utazás mesterséges körülményeit is túlélték.
A kutatók olyan ellenálló mikrobákat teszteltek, amelyek a bolygóközi utazás mesterséges körülményeit is túlélték.
A 900 méter mélyen fekvő, 9 kilométer átmérőjű kráterről kiderült, hogy az eddig hittnél nagyobb aszteroida okozta, és a becsapódás egy több száz méteres cunamit is elindított.
Az Ausztrália déli részén szétszórt furcsa üvegdarabok egy 11 millió évvel ezelőtti rejtélyes becsapódásból származhatnak.
Különös perspektívába helyezték a Földön előforduló ritka baleseteket és a bolygót fenyegető aszteroidák becsapódásának kockázatát.
4,3 százalék esélyt adnak arra, hogy a 2024 YR4 nevű kisbolygó eltalálja a Holdat, ami az emberekre nem jelent veszélyt, de a műholdak, az űrállomások és az ott tartózkodó űrhajósok bajban lehetnek.
A 2024 YR4 becsapódásának először 3 százalék esélyt adtak, majd néhány nappal később ezt módosították zéróra. Most a James Webb űrtávcső képet is készített róla, amiből kiderül az is, hogy mekkora, és az is, hogy milyen lehet az összetétele.
Ha az 55 méteres kisbolygó 2032-ben eltalálja a Földet, helyi szintű pusztítást okozhat. A következő hónapokban a James Webb űrtávcső vizsgálja majd, amiből kiderülhet, hogy esetleges becsapódásának milyen hatása lehet.
A 2024 YR4 nevű aszteroida negyven és kilencven méter közötti szélességű, és nyolc éven belül ér ide. A kutatók igyekeznek minél többet megtudni róla, bár nagyon kicsi az esélye annak, hogy becsapódna a Földbe.
Az épület méretű, 2024 YR4 jelű égitest által jelentett kockázat kicsi, de elegendően nagy ahhoz, hogy most először életbe léptették a globális bolygóvédelmi eljárásokat, amik segítenek majd pontosítani a pályáját. Ha szükséges, egy ekkora kisbolygó eltéríthető lehet.
A 2024 PT5 november 25-én elindult a Nap felé, hogy 2055-ben aztán várhatóan vissza is térjen.
A hétfőn elindított európai űreszköz felméri majd, hogy pontosan miként hatott a NASA DART szondájának két évvel ezelőtti becsapódása a 151 méteres Dimorphos kisbolygóra.
Mégis van valami, amiről ugyanúgy gondolkodnak a Hollywood-i rendezők és a fizikusok is.
Joël Lapointe kempingtúrát tervezett Québec Côte-Nord régiójába, amikor a műholdképen megpillantotta a különös, kör alakú képződményt. Francia geofizikusok szerint egy 38-450 millió éves kráterre találhatott rá.
Az apró, nagyjából 1 méter átmérőjű égitest magyar idő szerint szerdán 18:39-kor lépett be a Föld légkörébe, és nem okozott károkat. Az elégése során így is 0,2 kilotonnányi energia szabadult fel.
A Psyche kisbolyóról azt feltételezték, hogy ritka fém összetevői miatt valóságos űrbéli aranybánya. Azonban túl messze van ahhoz, hogy gazdaságosan kitermelhető legyen. Ami biztos, hogy sok érdekes információt rejt a kőzetbolygók kialakulásáról.