Egy 68 ezer éves kézlenyomat lehet a világ legrégebbi ismert barlangrajza
Az alkotást valószínűleg Homo sapiens készítette, méghozzá úgy, hogy szájába vett egy kis vízzel kevert okkert, a barlangra tette a kezét, és ráfújta a festéket.
Az alkotást valószínűleg Homo sapiens készítette, méghozzá úgy, hogy szájába vett egy kis vízzel kevert okkert, a barlangra tette a kezét, és ráfújta a festéket.
Az Esztergom melletti, tíz emelet mély barlangot az azt először tudományos igénnyel bejáró Jakucs László egy élet felfedezésének nevezte, nem sokkal később viszont az itt látható különleges gipszmennyországot elkezdték elhordani. A nagyteremhez ma egy 9 méter hosszú létrán kell lemászni, de megéri.
Kínai kutatók amerikai szondák adatait elemezve most először olyan beomlott barlangokat találtak, amiket szerintük nem lávafolyások, hanem víz vájt ki.
A nagymacskák maradványai alapján úgy tűnik, hogy az egykor elterjedt ragadozó közelebbi rokonságban állt a szaharai gepárddal, mint az ázsiaival. A felfedezés segíthet az Arab-félszigetről mára kipusztult csúcsragadozó visszatelepítésében.
A fallikus cseppkövekre illesztett, díszes tárgyak arra utalnak, hogy egy különös termékenységi rítus kellékei lehettek.
A barlangrajzoknak otthont adó barlangokban több jel is mutat arra, hogy a készítőik 2 és 12 év közötti gyerekeket is magukkal vittek a mélybe, egy új elmélet szerint azért, hogy rajtuk keresztül lépjenek kapcsolatba a szellemvilággal.
Az Albánia déli részén, egy négy éve felderített barlangban rejtőző termáltó majdnem kétszer akkora, mint a budapesti Molnár János-barlang termálvizes terme.
A csontokat a hetvenes években találták meg egy Bristol közelében lévő barlangban, a friss vizsgálatok szerint a 37 áldozatot meggyilkolták, haláluk után pedig ettek a húsukból és a csontvelőjükből is. A korból még nem került elő bizonyíték hasonlóan brutális vérengzésre.
A barlang kiváló rejtekhely lehet a Holdon állomásozó asztronautáknak, akik elmenekülhetnek ide az időjárás viszontagságai elől.
A vulkánkitörések után kialakuló, barlangszerű képződményekben először találtak emberi jelenlétre utaló nyomokat – juhot és kecskét ábrázoló sziklarajzok is előkerültek.
Most már tényleg nincs olyan szeglete a Földnek, ahol ne lenne műanyag.
A Jeruzsálemtől nagyjából 30 kilométernyire lévő Te’Omim-barlangot a késő római korban halottidéző szertartásokhoz használhatták.
Egy friss kutatás szerint a kilencvenezer évvel ezelőtt élt neandervölgyiek nem vetették meg a kagylókat, a halat és a rákokat sem, ez utóbbiak közül még válogattak is: a nagyobb példányokat a barlangjukba vitték, és parázson készítették el.
Életnagyságban ábrázolt emberszerű alakok és egy háromméteres csörgőkígyó is díszíti az alabamai barlang falát és mennyezetét. A kutatók 3D-s képalkotással térképezték fel az óriásfestmények sorozatát.
A 84 éves Carlo, aki inkább a sírba viszi az isztriai szarvasgomba lelőhelyeinek adatait, mint hogy rátegyék kezüket a kapzsi kereskedők. Az ausztrál altatóorvos és hobbibúvár, aki a börtönnel kacérkodott, hogy kimentse a 10 napon át egy barlangban rekedt thai gyerekeket. Az ő történetük mellett a Kínai Álomról és az elhibázott járványkezelések univerzális forgatókönyvéről szólnak a legjobb friss dokumentumfilmek.