Mérhető-e a boldogság? Hamletet nézzünk vagy rajzfilmeket? Filozófiai témákkal foglalkozó podcastsorozatunk újabb epizódjában a haszonelvűséget, az összboldogság növelésének állítólagos Szent Grálját vizsgáljuk.
A Microsoft alapítója szerint az emberi nyelven kommunikáló mesterséges intelligencia megjelenése olyan mérföldkő a modern történelemben, mint az internet feltalálása.
A világ ötödik leggazdagabb embere nemrégiben jelentette be, hogy húszmilliárd dollárt adományoz a volt feleségével közös jótékonysági szervezetnek, idővel pedig a teljes vagyonáról lemond.
Mivel okozunk nagyobb kárt a környezetnek, a repüléssel, a benzines és dízelautók használatával, az acél- és cementközpontú építkezéssel vagy a marhahúsfogyasztással? Bill Gates, a Microsoft alapítója kitűnően mutatja be a globális krízishelyzetet, de konkrét megoldás helyett inkább csak irányt mutat.
A nátriumhűtéses reaktorral és sóolvadékos energiatárolóval rendelkező Natrium erőmű a TerraPower szerint biztonságosabb, hatékonyabb és olcsóbb energiatermelést biztosít a hagyományos atomerőműveknél. Az első kísérleti erőművet 2024-ben, egy széntüzelésű erőmű helyére építik fel.
Bill Gates luxusyachtról jelentette be a klímaváltozás ellen küzdő gazdák több százmillió dolláros támogatását, Kína pedig a klímacsúcs közepette növelte napi 600 tonnával a széntermelést. Több jel is arra mutat, hogy a glasgow-i klímacsúcson az éghajlatváltozás megakadályozásáról az ahhoz való alkalmazkodásra tolódhat el a hangsúly.
A programozókban, fizikusokban, mérnökökben, filozófusokban és a Terminátor rajongóiban egyre gyakrabban felmerül a kérdés, hogy valóban létrejön-e egy olyan szuperintelligencia, aminek már nem tudunk parancsolni. Az emberi hülyeség természetének ismeretében úgy tűnik, egyelőre nagyobb az esély arra, hogy az emberiség maga okozza saját vesztét, mint arra, hogy az elszabadult mesterséges intelligencia végez vele.
Bill Gates cége környezetbarát atomreaktorokkal segítené a nap- és szélerőműveket kedvezőtlen időjárás esetén, de Elon Musk szerint az óriási akkumulátorok megoldják majd az energiatárolást. Kutatók szerint egyébként sem fér meg egymás mellett a nukleáris energia és a megújulók, és rosszul járnak azok az országok, amelyek atomenergiába fektetnek.
A Microsoft 1995. augusztus 24-én dobta piacra a felhasználói számítógépezést megreformáló grafikus operációs rendszert, aminek a Start menün vagy az Internet Exploreren kívül a kilencvenes évek legfurcsább reklámjait is köszönhetjük.
A gyártást annak ellenére indítják el, hogy a klinikai tesztek még folynak, viszont ha a vakcina hatásosnak bizonyul, fontos, hogy megfelelő mennyiségben elérhető legyen.
Kísérteties mellékhatása a világjárványnak, hogy egyre gyakrabban bukkannak fel az információs társadalom letűnt korszakának arcai és jelenségei. Gondolja magát a fiatalok helyébe, akiknek ezek a nevek semmit sem mondanak!
A járvány idején elképesztő sebességgel röpködnek a konteók, és bár a bűnbakkeresésnek hosszú történelmi hagyományai vannak, az összeesküvés-elméletek mostani terjedése arra utal, hogy komoly problémák vannak a politikai bizalommal és a járványügyi kommunikáció kezelésével.
Az amerikai milliárdos röviden összefoglalta, mi vár a közeljövőben a világra, de figyelmeztetett, hogy a járvány elleni védekezés egy nagyon hosszú folyamat lesz, ami generációk életét határozza meg.
Az MIT Technology Review 2001 óta minden évben közzétesz egy tízes listát arról, hogy a lap szerzői szerint melyek lesznek az adott év legfontosabb új technológiái. Idén először kértek fel vendégszerzőt, és nem is adták alább Bill Gatesnél.
Bill Gates 19 évesen alapította ugyan a Microsoftot, Steve Jobs pedig 21 évesen az Apple-t, de a startupcégek alapítóinak átlagéletkora sokkal közelebb van az 50-hez, mint a 20-hoz, derül ki egy friss tanulmányból.