Bache vándorló művészként körülbelül kétezer ember profiljáról készített sziluetteket, ezek viszont nehezen voltak kutathatóak, mert az őket tartalmazó könyv arzénnel szennyezett. A Smithsonian kutatói most digitalizálták a gyűjteményt, sőt, több száz portréról azt is kiderítették, hogy kiről készült.
Hogyan hat a gyerekekre a digitalizáció, mit kezdjünk vele az oktatásban, és mit tanulhatunk a finnektől? Erről beszélgetett csütörtökön Balatoni József történelemtanár, Vladár Zsuzsa, az ELTE docense, Halácsy Péter, a Budapest School alapítója és Fenyvesi Kristóf, a Finn Oktatáskutató Intézet munkatársa.
A társadalmi különbségek alapvetően befolyásolják a gyerekek iskolai eredményeit, és ez a serdülőkorra válik igazán nyilvánvalóvá – derül ki az OECD friss, az oktatási méltányosságot és befogadást elemző jelentéséből.
A felnőttek egy része még mindig az időkorlát felől közelíti meg a gyerekek digitális eszközhasználatának szabályozását, miközben a kutatók szerint el kell fogadni, hogy a világ megváltozott, és a gyerekek online és offline élete már nem válik úgy el egymástól, mint ahogy azt a szüleik elképzelik.
Az óceániai szigetország a tengerszint emelkedése miatt eltűnhet a Föld színéről, de az ország vezetésének erre az esetre is vannak tervei: Tuvalu mindenestül a metaverzumban maradhat fenn még akkor is, ha elsüllyed. Tuvalu egy ideje már kacérkodik ezzel, Simon Kofe külügyminiszter viszont most a terv részleteit is elárulta.
A kemoterápia során az azonos típusú rákkal diagnosztizált betegeket ma még azonos protokoll szerint, azonos gyógyszerekkel kezelik, és nem veszik figyelembe a jelentős egyéni különbségeket. Az egyetem kiberorvosi központja 21. századi eszközökkel dolgozik a daganatterápiák személyre szabásán.
A koronavírus-járvány felgyorsította, a nagy technológiai cégek korlátozása viszont lassíthatja a digitalizáció terjedését. Az online térbe költözött emberi kapcsolattartás hatékonyabbá tette a mindennapokat, de a digitalizáció nem csak pozitív változásokat hozott – így foglalható össze az EU innovációs intézete, az EIT a héten megrendezett konferenciájának üzenete.
A Google Arts and Culture negyvenezer dokumentumot tett elérhetővé, a digitalizált kéziratok között akad orvostudomány, filozófia, de még gyereknevelésről is esik bennük szó. A kultúrkincsek 2012-ben majdnem elvesztek, most már nem fenyeget az a veszély, hogy máglyán kötnek ki.
Bár általános igazoltatásnál még kellenek a fizikai kártyák is, a phoenixi nemzetközi repülőtéren már elég beszkennelni a Wallet alkalmazásba felöltött okmányokat. Az Apple szenved a digitális pénztárcával, de egyre több államban működik együtt a hatóságokkal.
Hogyan énekelt a pikkelyestorkú mohó, és hogyan kuruttyolt a panamai aranybéka? A kipusztult vagy annak vélt fajok hangját megörökítő felvételek alapján ki lehet deríteni, hol élhetnek még a Földön eddig kihaltnak hitt állatok.
Hogyan alakítják át a modern mezőgazdaságot a precíziós technológiák? Mi a szerepe a csúcstechnológiának a modern gazdálkodásban? Hogyan mérsékelheti a digitalizáció a klímaváltozás vagy a termőtalaj-kizsákmányolás káros hatásait? Aki válaszol: Koen van Ginneken, Hollandia magyarországi nagykövetségének mezőgazdasági tanácsadója.
A magyarok 51 százaléka nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel sem, így hiába van mindenhol szupergyors internet, egyelőre nem tudjuk hasznosítani. A digitális ügyintézés hagy kívánnivalót maga után, a vállalkozások online jelenléte és digitális integráltsága tekintetében pedig utolsó előttiek vagyunk.
Több millió magyar háztartásban már elérhető a gigabites internet, és a nagyvárosok környékén már használható a folyamatosan épülő 5G hálózat is. Erre azért is van nagy szükség, mert az internetforgalom évente 30-40 százalékkal nő, és 70 százalékban videós tartalmakat fogyasztunk, egyre jobb minőségben, párhuzamosan egyre több készülékről.
A magyar hálózati infrastruktúra fejlett, de a kis- és középvállalatok digitalizációja, a technológiák integráltsága és a digitális közigazgatás terén sereghajtók vagyunk. Ha felgyorsíthatjuk a digitalizáció folyamatát, a következő generáció nem versenyhátrányból indul, és biztosabb jövőképet adhatunk neki, mondja Tajthy Krisztina, az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért főtitkára.
A 2010-es években rendkívüli mértékben felgyorsult a mezőgazdaság digitalizációja: az északi féltekén az elmúlt öt évben háromszor annyi elektronikai eszköz, szenzor és szoftver került az állattenyésztés és a növénytermesztés területén használt gépekbe, mint amennyit az autóipar felhasznált. A modern berendezések úgy termelnek hasznot, hogy közben az ökológiai szemléletet sem zárják ki, mivel egyik céljuk épp a hosszú távú fenntarthatóság.