Nemcsak Orbán Balázs doktori disszertációja került végre nyomtatásba, de Szilvay Gergely publicista külön kötetben is megvédte a Fidesz kampányfőnökének botrányos védését. A könyvbemutató slágerkifejezése az „autoriter liberalizmus” volt, míg Schiffer András kikelt a woke ELTE elnyomó kultúrája ellen.
Miközben 2023-ban már a 25–49 évesek 11,2 százaléka hiányzott a magyar munkaerőpiacról az elvándorlás miatt, az utánpótlásukat jelentő fiatalok közel fele is külföldön képzeli el a jövőjét.
A Hallgatói MI Kódex leírja, mire szabad és mire tilos használni a generatív mesterséges intelligenciát. Jövőre kötelező képzést is indítanak, ahol az eszközök tudatos és szabályos használatára készítik fel a hallgatókat.
Kell-e figyelnie a tudománynak a politikára? A magyar tudomány jövőjéről beszélgettünk Kutnyánszky Anikóval, a TDDSZ elnökségi tagjával, Miklósi Ádám biológussal, az MTA rendes tagjával és Fábri Györggyel, az egyetemfilozófia és tudományszociológia kutatójával.
Idén szeptemberben szinte minden megváltozott a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen. Az átalakítások miatt rengeteg panasz érte az intézményt, de a rektor szerint nincs különösebb összefüggés a hallgatók által sérelmezett nehézségek és a költözés között.
A kormány a gender szak betiltásától a CEU elűzésén át a kutatási források megnyirbálásáig folyamatosan szűkíti a társadalomtudomány mozgásterét, de ha a saját narratíváját kell erősíteni, például a szegénységet elrejteni, mégis szüksége van társadalomkutatókra.
Besnyi Erika egyetemi beadandók javítása közben fogalmazta meg javaslatait, hogyan érdemes ChatGPT-t használni a diákjainak. Mert ahogy írja: „A csapból is az folyik, hogy az AI elveszi a munkádat. Tudod, mit? Elveszi, ha hagyod.”
Egészen idáig a Mitsubishi által kifejlesztett robot tartotta a rekordot, de a Purdue Egyetem hallgatóinak most bemutatott gépe alaposan megverte.
Az elmúlt több mint tíz évet tekintve az idén a legmagasabb a felsőoktatásba jelentkezők száma. Legtöbben az ELTE-re mennének, dobogós a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem.
Attól még, hogy a modellváltó egyetemek elveszítik közintézmény jellegüket, nagyon is közügy, hogy mi történik velük. Öt egyetem aktuális helyzetét összegezzük: ezek közül három még nem váltott modellt, egy most fog, egy pedig jól demonstrálja, hogy mi az alapítványi rendszer rákfenéje.
Modellváltás vagy állami fenntartás? EU-s pénzek vagy a magyar kormány jóindulata? Sok múlhat azon, hogy ki lesz az ország legnagyobb egyetemének következő rektora, de a jelöltek nem nyilatkoznak, és a programjuk sem nyilvános. A Qubit megszerezte a három pályázatot.
Van-e értelme az irodalom, a filozófia, a holt nyelvek tanításának, vagy csak az olyan szakokra van szükség, amikre piaci igény mutatkozik? Miért és hogyan változtak meg az egyetemek az elmúlt évtizedekben, és ez milyen társadalmi hatásokkal jár? Aki válaszol: K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, a Szívképzés című tanulmánykötet szerzője.
Január 1-től új szervezeti struktúrában működik a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. A Jövő Egyeteme projekt keretében többek között jogutód nélkül szűnik meg az Elméleti Intézet is.
Fizikai támadások érték a novemberi újvidéki tragédiára emlékező diákokat, válaszul a hallgatók egyetemi karokat foglaltak el. A diákokat bántalmazók között Aleksandar Vučić elnök pártjának tagjai voltak.
Shalini Randeria 2021 óta töltötte be ezt a tisztséget a Bécsben működő egyetemen.