A kutatók Észak-Irakban egy olyan sérülést fedeztek fel egy ősember maradványán, ami arra utal, hogy az ott élő törzsek már 75 ezer évvel ezelőtt is élesített fa lándzsákat használhattak.
Az Oxfordi Egyetem kutatói azt vizsgálták, milyen hatékonysággal működhetnek a csoportalapú megelőzési programok aktív háborús konfliktusban.
Az ausztrál modell mintájára Kanada is törvényt készít elő a gyerekek, tinédzserek közösségimédia-használatának tiltásáról. Volna azonban egy fontos különbség.
Évekig tartott a csimpánzháború Ugandában, a közösség kettészakadása és az eszkalálódó erőszak. Sikerült azonosítani ennek fázisait és lehetséges okait.
A gyermekkori tapasztalatok nem múlnak el nyomtalanul: egy friss magyar kutatás szerint sokkal nagyobb valószínűséggel lesz valakiből kapcsolati erőszak áldozata, ha szeretet nélküli vagy kifejezetten bántalmazó családban nőtt fel. Sőt, az elkövetők is nagyobb eséllyel kerülnek ki ebből a körből.
Legalább négy iráni alkotó meggyilkolásáról tudnak a jogvédők, de rajtuk kívül is lehetnek még művész áldozatok.
A híres pszichológiai börtönkísérletek tanulságai alapján a Szőlő utcai ügy nem pusztán intézményi botrány, hanem élő példája annak, hogyan válik igazolttá az erőszak egy adott politikai és morális keretezésen belül.
Az ugandai csimpánzviszály nemcsak 22 százalékos területbővülést hozott a győztes csoportnak, de a nőstények kétszer annyi kölyköt is hoztak világra, mint a háború előtt.
A nemrég Budapesten járt Philippe Bourgois antropológusként a terepmunka híve: a philadelphiai heroin- és a harlemi crackdílerek közé beépülve tárta fel, hogy a politikai-gazdasági struktúrák miként normalizálják az erőszakot, és hogyan profitál a hatalom az elnyomott vagy börtönbe zárt polgáraiból.
A gyereket vállaló házaspároknak járó állami támogatások miatt sokan benne maradnak olyan bántalmazó kapcsolatokban, amelyeket jobb lenne felszámolniuk, állítja egy friss kutatás.
A Firenzében máig játszott reneszánsz futball, a calcio fiorentino az ókori görög episzkürosz és a római harpasztum egyenes ági leszármazottja, és nem ismer kegyelmet.
Dél-Amerikából származó múmiákról készítettek 3D CT-felvételeket, így rekonstruálni tudták, hogyan haltak meg: egy fiatal férfit fejbe vágtak, majd hátba szúrtak, egy másiknak pedig eltörték a nyakát.
Az emberiség történetében a kisebb közösségek szabályai, az isteni büntetések ígérete, majd az államok intézményei is hatásosan kezelték a bűnözést, de a globalizált és egyre polarizálódó világunkban ezeknek egyre kisebb az elrettentő erejük. Mi lenne, ha még azelőtt azonosíthatnánk a bűnelkövetőket, hogy megtörténne a baj?
Hogyan lehet az, hogy az egész élővilágban az ember képes a legerőszakosabb és a legempatikusabb cselekedetekre is, és mi a szerepe ebben az idegsejteknek, a hormonoknak, az izmoknak vagy épp a kultúrának? Mi játszódik le a testben, mielőtt valaki meghúzza a ravaszt vagy megöleljük szeretteinket? Ezt járja körül előadásában Robert Sapolsky, a Stanford biológusa.
Az unalom negatív érzéseket kelt, a szadizmus pedig nem más, mint az unalom enyhítésére irányuló kísérlet – legalábbis erre a konklúzióra jutottak az Aarhus Egyetem kutatói.