Darwin és a világ visszavarázsosítása
217 éve született a biológus, akinek neve ma már nem pusztán egy történeti személyre utal, hanem egy kulturális szimbólumra, amelynek jelentése korról korra, csoportról csoportra változik.
filozófia
Zuzmókkal a klímaszorongás ellen
A terepi környezetfilozófia alaptézise szerint az etikai felelősségérzet nem pusztán racionális döntés eredménye, hanem nagyrészt azon múlik, hogy mi az, ami egyáltalán a világunk részévé válik, ami számít nekünk, és amihez képesek vagyunk érzelmi kötődést kialakítani.
Kvantumfizikusok friss elmélete cáfolja, hogy az univerzum csak egy számítógépes szimuláció lenne
„A valóság teljes és következetes leírásához nem-algoritmikus megértésre van szükség, amely túlmutat bármely számítógép képességein” – írják a kanadai kutatók.
Etikus-e megszavaznom az adócsökkentést, csak mert az jó nekem?
Más erkölcsi normák vonatkoznak arra, amikor egy-egy jogunk gyakorlásával, egy-egy döntésünkkel elsősorban saját magunk felett rendelkezünk, és mások arra, amikor a politikai jogaink gyakorlásával elsősorban mások felett rendelkezünk.
Titkos találkozón fantáziáltak arról, hogyan vet véget az emberiségnek a szuperintelligencia
Egy San Franciscó-i luxusvillában tartottak világvége-konferenciát a techvilág befolyásos alakjai. Erre szerintük azért volt szükség, mert a nagy cégeket (OpenAI, Google) csak addig érdekelték a féktelenül fejlődő AI veszélyei, amíg el nem kezdtek profitálni belőle.
„A hegemóniaépítés nem diktatúraépítést jelent"
Éber Márk Áron szociológus nemrég megjelent kötete az olasz marxista filozófus, Antonio Gramsci nézeteinek kortárs, hazai, újjobboldali politikai felhasználásáról beszél. Valóban Gramsci téziseiből nőtt volna ki a NER?
Az MI lehetővé tette, hogy az ember döntéseket delegáljon, de ezeknek a döntéseknek nincs gazdájuk
Mi történik, ha a kódom felét a ChatGPT írja? Jó ötlet mindent a generatív MI-re bízni? Mit jelent ez a nem nyílt forráskódú szoftverek nyelvére fordítva? A HunCERT szerdai kiberbiztonsági meetupján több volt a kérdés, mint a válasz.
Marcus Aurelius és a paleontológia mint lelki gyakorlat
A fosszíliák tanulmányozása nem csupán a földtörténet egy-egy pillanatának rekonstruálására ad alkalmat, hanem arra is, hogy eltűnődjünk a geológiai léptékű változáson és a saját életünk mulandóságán. Míg a csillagászat a hatalmas térbeli, az őslénytan a nem-emberi időléptékekre, a mély múltra világít rá.
Peter Godfrey-Smith a polipoktól indult, és eljutott a mindenségig
Hogyan alakult a cselekvés és érzékelés története a Földön? Az ausztrál filozófus legújabb kötete, a Living on Earth mindenkinek ajánlható, aki az evolúció, az elme és a kultúra nagy kérdései iránt érdeklődik, és nem riad vissza attól, hogy az ezekből következő etikai kérdésekkel is szembenézzen.
„Mintha egy szuperintelligens lény megbabrálta volna a fizikát, a kémiát és a biológiát”
Hogyan keletkezett az élet? Teremtették a világegyetemet, életre-hangolták, vagy magától életre hangolódott? Bár elképzelhető, hogy a megfigyelések és kísérletek nyomán a fizika megalkotja a lét kezdetét tisztázó elméletet, ezzel a hit és a tudomány vitája nem ér véget.
Paul Feyerabend, a tudomány legádázabb ellensége
Száz éve, 1924-ben született a tudományfilozófus, aki előszeretettel jellemezte magát az áltudományok védelmezőjeként, a tudományos módszer ellenségeként, miközben visszafordíthatatlanul átalakította a tudományfilozófia történetét és módszerét.
Tudnak gyászolni az állatok?
Amikor egy társuk elpusztul, a különböző állatok – a csimpánztól az elefánton át a szürkelúdig – különbözőképpen reagálnak rá. De ez vajon azt is jelenti, hogy képesek a gyászra, vagy az csak az ember sajátja?
A Menendez fivérek története: mikor jogos az önvédelem?
A Netflix minisorozata és dokumentumfilmje újra felveti a kérdést: önvédelemnek lehet-e tekinteni egy mélyen abuzív kapcsolatban a bántalmazóval szembeni erőszakos fellépést akkor is, amikor az éppen nem abuzál, hanem alszik vagy békésen tévézik?
A tudománytalan valláskritika és új ateizmus
A Qubit Facebook-oldalán jókora vihart kavart az az írás, ami a fókuszcsoportos Nagy Ádám videójára reflektálva többek között azt állítja, hogy a tudomány és a hit nem feltétlenül zárja ki egymást. Valóban automatikusan tudományellenes, aki a vallás védelmére kel?
„Nem a mesterséges intelligenciától félek, hanem a természetes butaságtól”
Budapestre látogatott Ramon López de Mántaras, a mesterséges intelligencia kutatásának egyik európai úttörője, és elmondta, hogy szerinte mitől kell tartani, ha az AI-ról van szó, és mi az, ami miatt egyelőre felesleges aggódni.