Vajon a klímaváltozás megfékezése érdekében inkább egyéni kibocsátásunkat csökkentsük, vagy a világ kormányaira és nagyvállalataira gyakoroljunk nyomást közösségi cselekvésen, aktivizmuson keresztül?
Túl gyakran találkozunk azzal a kijelentéssel, hogy képtelenség együtt élni olyanokkal, akik máshogy gondolkodnak jóról, rosszról, igazságosságról, igazságtalanságról, mint mi. Közelebbről nézve azonban árnyaltabb a kép, írja Csornay Annamária, az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskolájának doktorandusza.
Az önvezető autók által okozott balesetek morális és jogi megítélése annak ellenére tisztázatlan, hogy közel járunk a valódi önvezető autók megjelenéséhez. Bernáth László filozófus amellett érvel, hogy ilyen esetekben a jogi felelősséget a tulajdonosra kellene hárítani, annak ellenére, hogy nem tartja az autót közvetlen ellenőrzése felett.
A fizikával vagy a biológiával szemben a történeti tudományok, a paleontológia vagy a geológia olyan folyamatokat és eseményeket vizsgálnak, amik a mély múlthoz tartoznak. Mi a helyzet a múltnak azzal a részével, amire nemhogy csak én nem emlékszem, de még mások közvetett emlékei, írásos beszámolók sem állnak rendelkezésre, mert az írásbeliséggel rendelkező ember megjelenése előtt történt?
Téves azt gondolni, hogy a halál beálltának megállapítása kizárólag orvosi kérdés, inkább érdemes folyamatnak tekinteni, amelyet egy döntés változtat jogilag és szabályozásilag eseményszerű időponttá. A hozzátartozók, esetleg a beteg korábbi döntései is megszabhatják, kit tekintsünk halottnak.
Epikurosz szerint a halálban nincs semmi rossz, Thomas Nagel szerint viszont van. De van-e okunk félni tőle? – teszi fel a kérdést Kapelner Zsolt filozófus, a Qubit Filoman rovatának szerzője.
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mozart Varázsfuvolája, Sherlock Holmes: egészen az 1990-es évek végéig nem állt rendelkezésre egységes elmélet az absztrakt artefaktumokról, sőt, a filozófusok mind a mai napig gyanakodva tekintenek rájuk.
A meglévő ásványi kincsek és nyersanyagok egynyolcadánál többet ne lehessen kitermelni a Naprendszerből, javasolja Martin Elvis, a Cambridge-i Egyetem asztrofizikusa és Tony Milligan, a londoni King's College filozófusa.
Egyre többen vannak, akik szerint a vegetáriánus táplálkozás nemcsak egy a lehetséges opciók közül, hanem az egyetlen morálisan elfogadható választás. De mit mond erről a kortárs morálfilozófia?
A muszlim Averroës az iszlám világ felől nézve éppúgy képtelen volt megérteni a pogány Arisztotelészt, ahogy az argentin Jorge Luis Borges sem volt képes megérteni a keresztény világ felől nézve Averroëst. Mit nem lehet ezen érteni?
Az évszázados dilemmát nemrég az amerikai demokrata képviselő, Alexandria Ocasio-Cortez vetette fel újra: kitehetünk-e egy gyereket a rá váró viszontagságoknak azáltal, hogy a világra hozzuk? Aki válászol: Kapelner Zsolt filozófus.
Az indianai Notre Dame egyetem katolikus hagyományai számos kiemelkedő tudományos teljesítménynek szolgáltak támaszul, de épp ezek a tradíciók jelentik a legnagyobb kihívást a 21. század Amerikájában. Hogy lehet ma megfelelni ennek a hagyománynak?
A fogós kérdés a derék 17. századi holland gabonakereskedőben, Willem van Blijenbergh-ben merült fel, és Spinoza, majd Schelling is megválaszolta, de csak komoly kompromisszumok árán sikerült nekik.
A filozófus szerint morálisan az a helyes, ha ragaszkodunk az expliciten kvantifikált mondatokhoz, kerüljük a generikus formát, és konkrét számadatokat, százalékokat, statisztikai adatokat használunk.
A politika, a piac, a nép vagy egyetlen programozó dönt majd arról, mit tegyen egy önvezető autó, ha baleset fenyeget? Miért nem feltétlenül jó a kevesebb közúti baleset gazdasági és egészségügyi szempontból? Mi lesz a kamionsofőrökkel? Aki válaszol: Patrick Lin filozófus, robotetikus.
Ha a metafilozófus morális kötelességeinek eleget akar tenni, akkor ki kell lépnie a szakmai keretek közül, ott kell hagynia az állandó és terméketlen vitákat, és tudománypolitikussá kell válnia, állítja Dombrovszki Áron, az ELTE BTK Filozófiai Intézetének doktorandusza.
Az egész világ egy álszakállas, 27 éves indiai férfin röhög, de ki nevet a végén? Az antinatalista aktivista nem érzi jól magát a a bőrében, és szerinte ezért a szülei a felelősek.
Takó Ferenc Max Weber Kína-tanulmányáról írt díjnyertes dolgozatában elegáns érveléssel mutatja be, hogy egy közel száz éve megfogalmazott tézis nem feltétlenül attól aktualitás, hogy a mai napig változatlan formában fogadjuk el, hanem attól, hogy épp az általa elindított tudományos kutatások helyezik érvényen kívül.
A Terror című minisorozat vegyes fogadtatásra talált a kritikusok között, pedig a lassú történetvezetés mögött alapvető filozófiai kérdésfeltevések húzódnak meg. Kihez maradjunk lojálisak a végletekig feszült helyzetekben: társadalmunkhoz, egyéni érdekeinkhez vagy a morális törvényhez?
A boldogságot évezredek óta keresi az emberiség, mégsem állíthatjuk, hogy rátaláltunk a biztos receptre. A filozófusok egy része azt bizonygatja , hogy az erényes élet vezet a boldogsághoz, míg az ellentábor szerint ez önámítás. Hol az igazság?
A 86 éves korában elhunyt francia urbanista gondolkodó az elmúlt évszázad technológiai, tudományos és életmódbeli gyorsulásának szentelte életművét. Szerinte az emberiség mára eljutott a falig, amelyet a jelenlegi módszerekkel sem átugrani, sem megkerülni nem képes.
Az orvosok, a filozófusok és a laikusok sokszor teljesen mást gondolnak arról, hogy melyik beteget érdemes előrevenni a várólistán. Orvosi etika Philippa Foottól John Rawlson és Immanuel Kanton át Arisztotelészig.
Ideje komolyan venni a mesterséges intelligencia szabályozását, de még mindig nem világos, hogy egy autonóm döntéshozó robot esetében ki lehetne a felelős a mesterséges intelligencia döntéseiért. Két gondolatkísérlet viszont azt mutatja, hogy nem csak taníthatjuk a moralitást a robotoknak, hanem esetleg még tanulhatjuk is tőlük.
Szabad Jurassic Parkot létrehozni? Hol húzzuk meg a határt az emberi életre veszélyes állatok újjáélesztésénél, és tényleg mindennél többet ér a biológiai sokszínűség?
Arisztotelész szerint az emberi értelem úgy viszonyul a legnyilvánvalóbb dolgokhoz, mint a denevér szemei a fényhez. De mit gondoltak erről a muszlim misztikusok, Aphrodisziaszi Alexandrosz és Aquinói Szent Tamás, és mit mond a modern biológia?
Döntsön életről és halálról egy önjelölt világmegváltó, aki megígéri, hogy igazságos döntést hoz, vagy próbáljunk meg olyan közösségi döntést hozni, amely lehetőség szerint egy mindenki számára nyilvánosan igazolható eljárást követ?
A köztudatban a filozófus manapság a romkocsmák mélyén az élet értelméről merengő figura, aki képtelen cselekedni, mert elvész az elméletek tengerében. Az ókorban a filozófust azonban másképp ítélték meg, ugyanis filozofálásának célja épp az volt, hogy rájöjjön: miként érdemes élni.
Az uralkodó nézetek szerint a pornó ugyanazért rossz, mint a halrudacska: mindkettő előállítása gazdasági kizsákmányolás eredménye, ezért fogyasztásuk etikátlan. A pornóval szemben ugyanakkor olyan morális ellenvetések is megfogalmazhatók, amelyek függetlenek a gazdasági kizsákmányolástól.
A befogadópárti széplelkeket, a migránsgyűlölő populistákat és a szabadpiacpárti liberálisokat is kiosztja Slavoj Žižek szlovén filozófus a magyarul most megjelent, de még a 2015-ös európai menekültválság idején írt pamfletjében.