Érdekes módon a folyók hatása és a földkéreg mozgása befolyásolja leginkább a Csomolungma vagy Mount Everest évi pár milliméteres növekedését, de ez a folyamat meg is fordulhat.
Egy japán-ausztrál kutatócsoport az elmúlt 7700 év antropogén ujjlenyomatait vizsgálta világszerte.
Földtörténeti szempontból épp csak egy szempillantással ezelőtt haltak ki a mamutok, amihez a túlvadászatnak és a klímaváltozásnak is köze volt. A múltfeldolgozás mellett egyes kutatóknak már a jövőn jár az eszük: gőzerővel készülnek a mamut feltámasztására.
A Naprendszer pereméről érkezett és C-típusú aszteroida volt, amelynek hatvanhat millió évvel ezelőtti becsapódása felelős a földi élet radikális átalakulásáért.
A Föld öt nagy kihalási eseményen van túl, de egyes kutatók szerint néhány éve már beléptünk a hatodikba is. Ebben bizonyos szinten nincs semmi különös, csak annyi, hogy ezt a mostanit javarészt az ember okozza.
Azt eddig is tudtuk, hogy folyóknak létezniük kellett akkor, amikor az Antarktisz egyes részei jégmentesek voltak, de most az egyiknek a kiterjedését és idejét is feltárták.
Hivatalosan még mindig a holocénben élünk, és ez most már hivatalos is.
Egy tudományos bizottság a héten nagy többséggel elvetette, hogy az emberi tevékenység Földre gyakorolt hatását új geológiai kor jelölje. A testület elnöke és alelnöke azóta a szerintük szabálysértő szavazás megsemmisítését kéri.
Az emberi populációk növekedése és terjedése, valamint a változó éghajlat miatt egyre több erdőtűz keletkezett, ami a megafauna nagy emlősfajainak kipusztulását eredményezte.
A csillagászati okokra visszavezethető gyors klímaváltozás hatásaival a Homo erectus populációi képtelen voltak megbirkózni.
A számítógépes szimulációk alapján a Föld tektonikus múltja a magyarázat a 3 millió négyzetkilométer területű anomáliára.
Az Európai Geokémiai Társaság kongresszusán bemutatott kutatási eredmények a világ legnagyobb dél-afrikai aranylelőhelyei alatt található kőzetek vizsgálatából származnak.
A 66 millió évvel ezelőtti nagy kihalási eseményhez hozzájáruló árhullám 30 ezerszer nagyobb energiájú volt, mint a 2004-es indiai-óceáni cunami. Ma egy ilyen esemény a Föld szinte összes tengerparti területén hatalmas pusztítást végezne.
8,5 kilométer átmérőjű struktúra fekszik 900 méterrel a tenger alatt a nyugat-afrikai Guinea partvidéke közelében. Könnyen elképzelhető, hogy egy kisbolygó becsapódása hozta létre.
Egy új kutatás feltárja, hogyan változott a Föld mélyéből a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége az elmúlt 250 millió évben, és miként akadályozhatta meg ez a folyamat, hogy a bolygó még jobban eljegesedjen.