Már tíz perc szuperlassú kocogás is sokat javít az agyi aktivitásunkon
Nem feltétlenül kell, hogy a futás gyors, intenzív és fárasztó legyen, ha a sétatempónál kicsit gyorsabb, már az is jó.
Nem feltétlenül kell, hogy a futás gyors, intenzív és fárasztó legyen, ha a sétatempónál kicsit gyorsabb, már az is jó.
Egy friss kutatásban megvizsgálták, hogy hogyan fut valaki, ha egyáltalán nem alhatott előtte, és hogyan futna normális körülmények között. A különbségek megmagyarázhatják, hogy fáradtan miért gyakoribbak a balesetek.
Mindegy, hogy iskolaudvar, Mekka vagy a versenypálya: sokkal szívesebben haladunk az óramutató járásával ellentétes irányba, mint fordítva. A tudósok a jelenséget már feltárták, de az okokat csak találgatni tudják.
A közkedvelt matematikust testnevelő tanárként dolgozó unokája készítette fel a versenyre, ahol a 95+ kategória legidősebb versenyzőjeként futott rekordidőt. A titka az egész életen át tartó fizikai aktivitás.
Egy friss holland kutatás szerint miközben a futók leginkább a megtett távval, a táplálkozással és a sérülések utáni rekreációval foglalkoznak ugyan, az elegendő alvásra már kevésbé figyelnek, pedig nem ártana.
A memóriát és a kognitív teljesítményt is javítja, ha mozgunk, ráadásul nemcsak aznap, hanem másnap is érezhetők a pozitív hatások.
Kutatók a madarak és az ember futásmódjának különbségét próbálták megérteni, és ennek apropóján találtak rá az emu és a dinoszaurusz mozgásának hasonlóságaira.
Igen, a víziló az!
A 3000 mérföldes távot 47 nap, 12 óra és 35 perc alatt teljesítette.
A minőségi alvás szerepe szinte felbecsülhetetlen a szív- és érrendszer egészségének fenntartásában, az ücsörgésnél pedig gyakorlatilag az is jobb, ha hamarabb lefekszünk aludni.
A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát számottevően csökkentette már az is, ha csak hétvégén sportoltak az egyébként hétközben inaktív vizsgált személyek.
A már 2019-ben átadott, de egy-két bemutató verseny kivételével élesbe csak most tesztelt felület állítólag akár 2 százalékkal is növelheti a sportolók sebességét.
A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség jelenleg a sportági szervezetekre bízza az aktív ruházat és felszerelés szabályozását, és nem kezeli a biológiaihoz hasonló módon a technológiai teljesítménynövelés alkalmazását. Meg is látszik az eredménye.
Az innovátorok jó ideje ódákat zengenek a játékosítás előnyeiről az oktatástól kezdve a marketingen át az egészségügyig, és manapság már nincs olyan életmódváltást támogató, aktivitást növelő alkalmazás és okoskütyü, ahol virtuális motivációs trénerként ne vetnék be a játékosítás különféle technikáit. A gamification hosszú távú hatékonyságára azonban kevés a tudományos bizonyíték.
A belga-holland aerodinamikai kutatás szerint az ajánlott másfél helyett 10-20 méteres távolságot érdemes tartani a lendületesebb testmozgást végzőknek a testnedvrészecskék terjedése miatt. Csakhogy ez – publikált tanulmány hiányában – egyetlen nyilatkozat alapján terjed.