A fotoszintézis hatékonyságát felturbózó gént azonosítottak amerikai kutatók
12.09.
A mezőgazdasági áttörést ígérő eredményt ismertető tanulmányt a Developmental Cell folyóirat közölte.
gén
Azonosították a paradicsom édességéért felelős géneket
11.14.
Így a vitatott génszerkesztési eljárásokkal édesebb és ízletesebb gyümölcsök teremhetnek majd.
A kihalt tasmán tigris újból megjelenhet Ausztráliában, de nem biztos, hogy jó ötlet feltámasztani
10.31.
Úgy tudjuk, 1936-ban halt meg az utolsó tasmán tigris, azaz erszényes farkas. Centikre vagyunk attól, hogy génkísérletek visszahozzák a fajt, de meglehet, nem kéne rászabadítani egy csúcsragadozót az ökoszisztémára.
Úttörő génterápiával állították helyre egy brit gyermek hallását
05.09.
A 18 hónapos Opal Sandy egy génhiba miatt siketként született, de most a terápiának köszönhetően szinte tökéletesen hall. A klinikai vizsgálatot vezető orvos lenyűgözőnek nevezte az eredményeket.
Az Alzheimer-kór újabb genetikai okára derült fény
05.07.
Egy génvariáció kettős előfordulása mellett szignifikánsan nagyobb eséllyel alakul ki a betegség.
Végtagokat növesztett genitáliák helyett egy kísérleti egér, és ez mutatott rá egy fontos gén szerepére
04.08.
Egy receptorfehérje vizsgálata során kikapcsoltak egy gént, ami különleges, hatlábú egérembriót eredményezett. Az eredmény használható lehet a rákkutatásban is.
A fehér bőr csak 5-6 ezer éve terjedt el Európában, korábban mindannyian barna bőrűek voltunk
2023.10.31.
Mi köze a D-vitaminnak a bőrszínünkhöz? Mennyire határozza meg az emberi bőr színét a földrajzi elhelyezkedés? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Feleslegesen elvégzett mellműtétekhez vezethetnek a genetikai tesztek azzal, hogy túlbecsülik a rák kockázatát
2023.09.15.
Egy friss brit kutatás szerint a genetikai háttér alapján megállapítható mellrák-kockázat 20 százalék körül mozog, az online genetikai tesztek viszont akár 60-80 százalékos kockázatot is jelezhetnek.
Zöld utat kapott Angliában a precíziós tenyésztés, jöhetnek a génszerkesztett házikedvencek
2023.03.27.
Az állatjóléti szervezetek előre tartanak attól, hogy milyen szerencsétlen állatok jöhetnek majd így létre.
A neandervölgyiek génjeinek köszönhetjük, hogy ha nem is mindig könnyen, de fel tudunk kelni reggel
2023.02.17.
A neandervölgyi emberek elég jó korán kelők voltak, ebből örökölt a mai ember is. Egy friss tanulmány szerzői pedig azonosították az adaptívnak tekinthető kronotípus genetikai alapjait.
A kihalt dodót génszerkesztéssel hozhatják vissza az élők sorába
2023.02.01.
Ehhez egy 150 millió dolláros technológiára és egy génszerkesztett galambra lenne szükség.
Mindannyian hibridek vagyunk: az emberi DNS neandervölgyi és gyenyiszovai géneket is rejt
2022.11.10.
A ma élő állatok nagy többségét is hibridek alkotják: ezek a háziállatok. De mitől lesznek egyes hibridek sikeresek? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
TKTL1: megvan a gén, ami a modern emberi agy kognitív fölényét okozhatta
2022.09.09.
A mai ember elődje több mint 500 ezer évvel ezelőtt az agysejtek drámai szaporodását okozó genetikai mutáció birtokába kerülve győzhette le az evolúciós versenyben neandervölgyi rokonát.
Olyan, az emberekben is megtalálható hormont azonosítottak egerekben, ami az élettartamot is szabályozza
2022.05.16.
A kevesebb fehérjét és több szénhidrátot tartalmazó étrend egészségügyi hasznát már egy ideje hangoztatják az orvoskutatók, de a diéta élethossznövelő hatását egyetlen hormon szabályozhatja – ezt találták most meg egerekben.
Egyetlen gén, a nagyobb termékenységért felelős BRCA2 mutációja tette sokkal fogékonyabbá az embert a rákra
2022.05.06.
Egy új kutatás szerint az úgynevezett Angelina Jolie-gén lehet a felelős azért, hogy más főemlősöknél sokkal hajlamosabbak vagyunk a rákos betegségekre.