Egyre több szaharai por kerül át Európa légterébe
Ahogy a Szahara sivataga egyre inkább terjed, fel kell készülni arra, hogy a port egyre növekvő mértékben terítik szét a szelek Európa légkörében is.
Ahogy a Szahara sivataga egyre inkább terjed, fel kell készülni arra, hogy a port egyre növekvő mértékben terítik szét a szelek Európa légkörében is.
A Guardian összeállítása szerint a 2026-27-es időjárási periódus durván növeli az aszályok és áradások kockázatát, ami brutális hatással lehet az élelmiszer-ellátásra.
Sulyok Katalin jogász, a tervezet egyik kidolgozója a javaslatot a korábbi klímatörvénynél jóval ambiciózusabbnak és szerteágazóbbnak nevezte.
Az EU Copernicus programjának klímaszolgáltatása szerint a havi nyugat-európai átlaghőmérséklet 3 fokkal haladta meg az elmúlt évtizedek átlagát. Globálisan ez volt a második legmelegebb június, miközben a pólusokon kívüli óceánok tengerfelszíni hőmérséklete is rekordot döntött.
A friss elemzés szerint 2030-ra a globális felmelegedés átlépheti a 1,5 Celsius-fokos klímavédelmi határküszöböt, miközben a tengerszint is rohamosan emelkedik.
A következő öt évben rekordközeli hőmérsékletek várhatók a Meteorológiai Világszervezet és a Brit Meteorológiai Szolgálat éves jelentése szerint, miközben a gyorsuló arktiszi felmelegedés Európában is szélsőségesebb időjárást hozhat.
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, aminek következményei 2025-ben az északi sarkvidéktől a Földközi-tengerig tetten érhetők voltak a gleccserek olvadásában, aszályokban és erdőtüzekben.
Éghajlatkutatók friss előrejelzése szerint az évszázad végéig a vártnál jobban, 51 százalékkal is lelassulhat az AMOC, ami enyhébbé teszi Nyugat- és Észak-Európa éghajlatát.
A jelenség radikálisan csökkenti az amúgy is veszélyeztetett beporzók túlélési és szaporodási esélyeit.
Beláthatatlan következményekkel járhat, ha az emberiség nem kezdi el összehangolni a fenntarthatóságot és a gazdasági növekedést.
Irán a klímaváltozás és rossz vízgazdálkodás miatt már a február végén kitört háború előtt is súlyos vízhiánnyal küzdött. Félő, hogy a sótalanító üzemek és infrastruktúra elleni támadások tovább ronthatnak a helyzeten.
Miközben egyre fogy a hal, a hőhullámok miatt az északi vizekben átmenetileg növekvő populációk elterelik a figyelmet a problémáról, amit a túlhalászat csak tovább súlyosbít.
Magyarország világelső a napenergia kiaknázásában, de globálisan is rohamosan terjednek a megújulók. Az éghajlatkutató szerint ugyanakkor félő, hogy az AI-adatközpontok és a légkondicionálás energiaéhsége ellensúlyozhatja a klímavédő hatásokat.
Ha teljesen elolvad a sziget jégtakarója, az egész világon víz alá kerülhetnének a tengerparti városok.
A légszennyezés eddig elfedte a helyzet valódi súlyosságát, állítják az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói.