Másodpercenként 12 hirosimai atombomba energiájának megfelelő hőt nyeltek el tavaly az óceánok
Egy friss kutatás szerint 2025-ben is megdőlt az óceánok hőtartalmának rekordja, annak ellenére, hogy a tavalyi nem El Niño év volt.
Egy friss kutatás szerint 2025-ben is megdőlt az óceánok hőtartalmának rekordja, annak ellenére, hogy a tavalyi nem El Niño év volt.
Az útszóró só pusztítja a környezetet, rongálja az utakat, autókat és cipőket, de még a kutyák talpát is marja. 2010 óta ráadásul kormányrendelet tiltja a növényzethez közeli járdák sózását, de ezt sokan még mindig nem tartják be.
Matthias Huss, a svájci gleccsermonitorozó program igazgatója szerint nincs sok remény a gleccserek megmaradására, csak akkor, ha a világ 30 éven belül eléri a zéró emissziós célt.
Gyenge La Niña fázis várható, ezért az USA és Európa nagy részén enyhe lesz a tél. A sarki örvény néhány hidegbetöréssel megzavarhatja a rendet, de számottevő csapadékra így sem érdemes számítani.
Az üvegfelületekre ragasztva biztosítja a belső terek kellemes hőmérsékletét anélkül, hogy beárnyékolná a helyiségeket.
A hó hideg, kényelmetlen, balesetveszélyes, megnehezíti a közlekedést, sőt meg is lehet fagyni benne. Miért siratják mégis sokan a téli hótakarót?
Az évszázad végén akár 40 százalékkal kevesebb hólé ömölhet a Dunába és más európai folyókba tavasszal, amitől még égetőbb problémává válhat a vízhiány.
A Másfélfok térképeket és előrejelzéseket osztott meg a havazás várható visszaszorulásáról, ami nem csak Magyarországot, hanem a klímamodellek szerint egész Európát érinti Skandináviától a Mediterráneumig.
Az északi féltekét elérő tél apropóján a Live Science tisztázta a szilárd csapadék képződésének alapvető kérdéseit.
Az 1987-ben született egyezmény a kutatók szerint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy csak 2037-re melegedjen fel annyira a sarkkörök klímája, hogy nyaranta teljesen elolvadjon az összes hó és jég az Északi-sarkon.
A globális felmelegedés miatt a 19. század végétől drámaian csökken az olasz Alpokban az éves hóborította napok száma, aminek mértéke példátlan az elmúlt 600 évben. A Padovai Egyetem kutatói a hótakaró alakulását cserjék évgyűrűinek vizsgálatával tárták fel, 5 évnyi munka eredményeként.
A Másfélfok friss cikke az IPCC tavaly kiadott jelentése alapján mutatja be, mivel jár az, ha elveszítjük a hegyi élővilág sokféleségét. Vízhiányra, környezeti katasztrófákra és energiaválságra is készülhetünk.
A pekingi téli olimpia az első, ahol nagy valószínűséggel egyetlen valódi hópehely sem éri a sílécek talpát. A klímaváltozással és a bolygó folyamatos melegedésével ez szomorú jövőt vetíthet a téli olimpiák, sőt általában a téli sportok elé, és felveti a kérdést, hogy hosszabb távon mennyire fenntarthatók a pekingihez hasonló, tél nélkül is havat igénylő gigarendezvények.
Olyan területen vetik be a helyi víztározókra támaszkodó hóágyúkat, ahol az intenzív mezőgazdasági öntözés, a gyors urbanizáció és a száraz éghajlat együttes hatása miatt már így is emberek milliói maradnak időnként víz nélkül.
A Tomszki Állami Egyetem kutatói húsz hóminta vizsgálata után arra jutottak, hogy már Szibériában, mindentől távol is megjelentek az apró műanyagrészecskék. Azt még nem tudják, hogy mekkora szennyezésről van szó.