Az idei nyár nálunk is a hosszú aszály és a rövid, intenzív csapadékos időszakok váltakozásáról szólt. Ha így folytatódik, az a növénytakaró és a táj radikális megváltozását is hozhatja. Egy kiskunsági klímakísérlet éppen ezeket a lehetséges forgatókönyveket modellezi.
Matt Colquhoun a fotográfiáról gondolkodik, méghozzá sokszor provokatív módon. Írt egy könyvet, amely azt ígéri, a szelfi alternatív históriáját nyújtja, de közben szól a nárcizmusunkról és a mai kulturális, politikai klímáról is. Budapesten beszélgettünk vele.
Semmiképpen nem jó, hogy Budapest állandó polgárháborúban áll a kormánnyal, és már beszélő viszony sincs a főváros és a kormány között, mondja a közlekedési és urbanisztikai szakértő, akivel a szakmai kérdések mellett Lázár Jánoshoz és Orbán Viktorhoz fűződő viszonyáról is beszélgettünk.
A méhészkedő költő olyan komolyan veszi a dolgát, hogy egy babona ellenőrzése miatt egyszer még a méhek ivóvizébe is pelepisilt. Hamarosan megjelenő esszékötete, A méhészet művészete összefoglalja mindazt, amit az emberek és méhek kapcsolatáról tudni lehet.
Az ELTE Etológia Tanszékének tudományos munkatársa közel 2,5 milliós EU-s pályázati pénzből öt éven át tanulmányozhatja kutyákon a vokális tanulás képességét, ami az emberi törzsfejlődésben meghatározó szerepet játszott.
A hagyományos szövettani vizsgálatok nem nyújtanak elég információt a rákos betegek szervezetében lévő daganat molekuláris mechanizmusairól, ezért a mai immunterápiák a vaktában lövöldözéshez hasonlítanak. Ezen változtat a háborús övezetben dolgozó magyar kutatóorvos, Kirschenbaum Dániel módszere.
A vezetőket hajlamosak vagyunk démonizálni vagy isteníteni, és túl könnyen elhisszük róluk, hogy a valóságban is olyanok, amilyennek mutatják magukat. Metz Rudolf politológus szerint leginkább a követőiken keresztül lehet megérteni őket, és elképzelhető, hogy ehhez nem elég a politológia hagyományos eszköztára. Itt jön a képbe a szociálpszichológia.
A missziós orvos a semmiből épített szemészeti klinikát a kongói esőerdőben, de már a százmilliós ország fővárosából is hozzá küldik a retinaműtétre váró betegeket. A tízezrek látását visszaadó Richárd doktorral és a munkáját 8 éve követő fotóssal, Hajdú D. Andrással a Szentendrén nyílt kiállításuk apropóján beszélgettünk.
„Régebben inkább kreatív voltam, ma már a megbízható kategóriába sorolnám magam. Nem próbálom lehozni a csillagos eget, de nem is bukok el egy 10 ütéses 4 majort” – mondja a magyar bridzsvilágbajnok, aki az idei strasbourgi Eb-n hatodik lett.
Százhúsz éve született Neumann János, a modern számítógép atyja, a valószínűségszámítás apostola és a világ legrosszabb sofőrje. Ananyo Bhattacharyával a róla írott könyvéről és arról beszélgettünk, hogyan lehet, hogy a magyar származású matematikus sokkal jobban öregedett, mint a kortársai.
A Balaton nem lenne Balaton a tavat körülvevő növényzet nélkül, ezért sem ésszerű a természetes partszakaszok további felszámolása. Ha halastóvá változtatják, ökológiai sokszínűsége mellett turisztikai értékét is elveszítheti.
A Kanadában élő pszichoterapeuta egyike azon keveseknek, akik nemcsak a korai kutatásokban vehettek részt, hanem most, a pszichedelikus reneszánsz idején is dolgozhattak LSD-vel és varázsgombával. Feldmár szerint a pszichedelikumok csodaszerek ugyan, de önmagukban nem várhatunk tőlük csodát: szakértő terápia nélkül nem sokat érnek, az pedig, ha receptre kiváltható orvosságot csinálunk belőlük, akár tragikus is lehet.
Diákfelkelőként részt vett az 1956-os forradalomban, ezért pályafutását a kistarcsai internálótábor után vasesztergályosként kezdte. Később megszerzett gépészmérnöki diplomájával a zsebében felmondott, és szabadúszó értelmiségiként ténykedett. A most 86 éves Ungváry Rudolf hobbifényképészként és dokumentarista íróként a történetein és mágikus felvételein keresztül mesélt gyermek- és ifjúkora meghatározó élményeiről.
Alan Sokal matematikus, fizikus 1996-ban hatalmas tudományos botrányt kavart azzal, hogy szándékosan kamu tanulmányt adott le egy komoly folyóiratnak. Az írást közölték, és Sokal egy csapásra világhírű lett. Krekó Péter, az ELTE PPK docense a hoax utóéletéről, tudományról és áltudományról, rizsáról és igazságról, alt rightról és woke-ról kérdezte a magát baloldalinak valló professzort.
Nemcsak az Istentől elrugaszkodott morálfilozófusok, hanem a Vatikán is irányt mutatna a mesterséges intelligenciának: Ferenc pápát Paolo Benanti ferences szerzetes kalauzolja rendszeresen a témában. Az atya aktívan részt vesz abban a páratlan történelmi kezdeményezésben is, amely egy asztalhoz ültetné a keresztény, a muszlim és a zsidó vallás képviselőit, hogy az ember a gépekkel szemben is ember maradhasson.