Rengeteg műanyagszemét kerül a tengerbe, de becsléstől függően a 70-99 százaléka nem kerül elő többé. Egy friss kutatás szerint a mikroműanyagok legalább egy része a korallokban köt ki.
Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus szerint azt nem tudjuk megmondani, hogy pontosan mikor következik be megarengés, de a korábbi tapasztalatok alapján a csütörtöki 7,1-es rengést akár egy ilyen is követheti.
A szombaton induló olimpiai cselgáncstorna több tízmilliós rajongótáborának tagjai közül kevesen sejtik, hogy a dzsúdó egyik első európai hídfőállása Lágymányoson jött létre, 1906 tavaszán.
Az új műholdat kedden lőtték fel az Egyesült Államokból. Az EarthCARE négy műszerrel kémleli majd a felhőket, amiből a kutatók a jövőben várható felmelegedés mértékét is precízebben tudják majd meghatározni.
A helyszínen talált levél szerint a kollekciót az 1945 márciusától az év szeptemberéig tartó okinavai ütközet utolsó napjaiban tulajdonították el.
Túl van egy szerencsétlen landoláson, most pedig újraindult a holdi éjszaka után. Ha a túlmelegedést is kibírja, folytathatja az eddig megkezdett munkáját.
Németország előzte meg Japánt a világ legnagyobb gazdaságainak listáján.
A szerencsétlenül landolt SLIM holdszondát alvó üzemmódba kapcsolták, hogy a maradék energiáit megőrizzék. Most viszont úgy fest, a napelemek is elkezdtek rajta termelni valamennyit.
A SLIM holdszonda által küldött adatok alapján a precíziós landolás sikerrel járt, de a napelemek nem töltik az eszközt, amit így a gyorsan merülő akkumulátor működtet.
A Szovjetunió (és Oroszország), az USA, Kína és India után Japán lehet az ötödik ország, amely sikeresen landol a Holdon. A SLIM misszió ugráló és guruló holdjárót is magával visz.
A feltörekvő szerzőknek járó legrangosabb japán irodalmi díj zsűrije hibátlannak nevezte Rie Kudan regényét.
Két új fajt azonosítottak Okinava partjainál, az egyik a japán folklórból, a másik pedig a dzsúdzsucu után kapta a nevét.
A szubtrópusi szigeteken előforduló tüskés rovar mindössze néhány milliméter hosszú.
Az 1941-ben elsüllyesztett brit HMS Repulse acélját valószínűleg azért lopták el, mert még nincs benne sugárzásmaradvány.
Kizöldítenék az űrt a japán kutatók, és ehhez már a legmegfelelőbb fát is megtalálták: kísérleteikből kiderült, hogy a magnóliafa bírja a legjobban a zordon űrbéli körülményeket.