Kína tovább szigorít a ritkaföldfémek terén, a védelmi ipart és a chipgyártókat célozva
Folytatódik Amerika és Kína chipháborúja. Már tucatnyi ritkaföldfém exportja fölött vezettek be szigorú korlátozásokat Kínában.
Folytatódik Amerika és Kína chipháborúja. Már tucatnyi ritkaföldfém exportja fölött vezettek be szigorú korlátozásokat Kínában.
A külügyminisztérium egy magas rangú tisztviselője szerint a kínai AI-cég sikeresen játssza ki a legfejlettebb amerikai chipekre vonatkozó kereskedelmi tilalmat is, így az USA technológiája hajthatja Kína fejlődését.
Az Európai Bizottság még a kínai elektromosautó-gyártókra óvatosan kivetett új vámokkal is kereskedelmi konfliktust kockáztat, miközben a chipgyártás terén már most egy holland cég áll a Kína és a Nyugat közötti csatározás középpontjában.
A technológiai hidegháborúnak katonai és gazdasági okai is vannak, de hogy jön a képbe Japán és Hollandia, és mi a helyzet Tajvannal, a 21. század kincses szigetével?
A hivatalok három évet kaptak, hogy kiirtsák az irodákból az amerikai technológiát. Ez lenne a nagy fordulópont, ahol Kína csipgyártó nagyhatalommá válik?
A globális techpiac a dél-koreai félvezetőgyártáson alapul, az pedig a Japánból behozott különleges alapanyagokon. Ám mivel a két ország csak látszólag tud túllendülni a 20. század történelmi traumáin, a lokális exportháború továbbgyűrűzhet. Itt a nagy alkalom, hogy a globális kereskedelmi rendszer bebizonyíthassa: képes még a helyi ellentétek elsimítására, ha érdeke fűződik hozzá.
Az USA és Kína háborújában India áll nyerésre.
Feszült a viszony a kínai mobilgyártó és Amerika között, Kína pakisztáni nagykövete ezért is érezhette úgy, hogy egy vicces tweetben égeti be a rivális Apple-t. Az üzenetet az iPhone-járól küldte.
Trump vámjai az Apple kínai beszállítóit büntetik, Kína viszontvámjai pedig az Apple-részvényeket gyengítik, így a drágább iPhone-ok miatt a vásárlók mindenképpen pórul járnak a nagyhatalmak kereskedelmi háborújában.
A Tencentnek a kínai kormány tiltotta meg, hogy hozzáférést biztosítson az epizódhoz Kínában, és ennek az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi konfliktus az oka – állítja a televíziós csatorna.
Az amerikai kormányzat a Boeing konkurense, a francia Airbus állami támogatása miatt fenyeget az EU-t sújtó szankciókkal. A Kínával szemben hozott intézkedésekhez képest ugyanakkor törpe összegekről van szó.
Bár Kína gazdasága továbbra is évi 6,5 százalékos növekedésben van, a fél százalékos visszaesés az egész világra kihat. A kínai a globális gazdaság harmadát jelenti.
Több mint egy év után ismét személyesen találkozott egymással a kínai és az amerikai elnök, és működött köztük a kémia. A befektetők egy időre megkönnyebbülhetnek, de ma még hiba lenne azt mondani, hogy véget ért a háború a két nagyhatalom között.
Holch Gábor szerint, aki 16 éve dolgozik tanácsadóként Kínában, az ország sokkal inkább függ a baráti és ellenséges országokkal folytatott gazdasági együttműködéstől, mint azt szeretné, vagy amennyire azt hivatalosan elismeri. De hogy mi lesz a kínai-amerikai kereskedelmi háború eredménye, azt egyelőre nehéz megjósolni.
Mélyebbre ásták lövészárkaikat a Kína és az Egyesült Államok között kirobbant kereskedelmi háború résztvevői. Augusztustól újabb vámok jönnek.