A közvélemény-kutatók egyetértési torzításnak nevezik azt a viselkedésmintát, amikor a válaszadók a kérdőívek kitöltése során hajlamosak az „egyetértek” irányba húzni. Az Europion kutatási igazgatója konkrét példákon mutatja be, milyen sokat számít a kérdések megfogalmazása.
A választások óta több közvélemény-kutató még tovább növekvő Tisza-fölényt és a Fidesz zsugorodását méri. Ezt azonban magyarázhatják a kutatásmódszertan által ismert téves szavazat-visszaemlékezések, és az is, hogy egyes pártok szavazói jobban vagy kevésbé hajlandók válaszolni a kutatóknak.
A képviseleti demokrácia keretei között kevésbé magától értetődő, de a közügyek alakítása korántsem kizárólag az évekre megválasztott parlamenti és önkormányzati képviselőkön keresztül történhet. A döntéshozatalba be kell vonni a társadalom szélesebb rétegeit is.
Az a háborús propaganda, amivel a hatalom el akarja továbbra is fogadtatni az ukrajnai háború folytatását, egyre hatástalanabbnak tűnik, miközben az orosz gazdaságban a válság jelei tapasztalhatók.
Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója és Hann Endre, a Medián vezetője is elégedett volt a vasárnapi, eddigi legnagyobb részvételű országgyűlési választás előrejelzéseinek pontosságával, ami a Mediánnak annyira jól sikerült, hogy Deák Dániel bocsánatkérésre ragadtatta magát.
„Ne csak a Mediánnak, a Nézőpont felméréseinek se higgyetek” – üzente híveinek Orbán Viktor, miután a Medián a Tisza 20 százalékpontos vezetését mérte a biztos pártválasztók körében. Tény, hogy a számok eltérnek, de miért? És ez valóban azt jelenti, hogy minden mérés megbízhatatlan?
Mik a legtipikusabb választási csalások ma Magyarországon? Van-e rájuk jogorvoslat? Jogi podcastsorozatunk, a Petrocelli legújabb adásában Döbrentey Dánielt, a TASZ Választási Jogi Programjának vezetőjét faggattuk.
A kormányközeli körökből érkező támadások ellenére a Medián felmérése szerint a magyarok az intézmények közül az MTA-ban bíznak leginkább, míg a köztársasági elnökben legkevésbé.
A big data korában egyre többen próbálkoznak hatalmas mintákból jósolni, több-kevesebb sikerrel. Róna Dániel szerint a jó közvélemény-kutatás alapja nem a nagy adatmennyiség, hanem a minta véletlenszerűsége és a kérdőívek kiegyensúlyozottsága.
Az Ipsos kutatásában a megkérdezettek 97 százaléka képtelen volt megállapítani, hogy amit hall, azt egy algoritmus vagy egy ember szerezte-e.
Egy friss kutatásban arra keresték a választ, hogy a „trumpi forradalom” milyen hatást gyakorol Európára, az egyes országok közvélekedésére, politikai vezetésére és pártjaira. Mint kiderült, Magyarország szinte minden kérdésben másképp vélekedik Trumpról, háborúról, békéről vagy gazdaságról, mint a többi európai állam.
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon alacsony az emberek elkötelezettsége a munkahelyükhöz, ami a kutatások szerint a társadalom egészére káros hatással lehet.
A 2024-es Társadalmi Riport környezetvédelmi attitűdökkel foglalkozó tanulmánya szerint hiába egyre kézzelfoghatóbb a klímaváltozás hatása, Magyarországon viszonylag kevesen aggódnak miatta.
A Pew Research Center felmérése szerint az amerikaiak kétharmadának nem szimpatikus a Meta vezetője.
A magyarok elvben sokkal inkább érdeklődnek a klímaváltozás hatásai iránt, mint a szlovákok, a csehek vagy a lengyelek, de ahelyett, hogy maguk cselekednének, az államtól várják a megoldást, derül ki a 21 Kutatóközpont friss felméréséből.