20 perc testmozgás már mérhetően javítja a kognitív funkciókat
Az agyi aktivitás közvetlen rögzítésével először sikerült bizonyítani az eddig csak közvetett módszerekkel igazolt serkentő hatást.
memória
Úgy tűnik, a földimogyoró bevált az agyi funkciók és a memória javítására
Több hónapos kísérletet követően a kutatók azt találták, hogy a sózás nélküli, pörkölt földimogyoró fogyasztása jót tesz az agynak, fokozza a véráramlást és javítja a memóriát.
A zene javíthatja a memóriát, de nem mindegy, milyen hangulatban hallgatjuk
Egy friss kutatás szerint a zeneválasztás nagyban befolyásolja az emberi agy emlékezőképességét fontos életesemények vagy memóriát igénylő tevékenységek végzése, például tanulás után.
Hogyan érthetjük meg legjobban az emberi emlékezet működését? Magyar kutatók szerint mesterséges intelligenciával
Egy hajóval és egy mentőcsónakkal navigálunk a hipotéziseink tengerén – Orbán Gergő és kollégái megfejtették, miért hagynak mély nyomot az agyban a meglepő élmények, és hogyan segítik ezzel az emlékezet elsődleges feladatát, a minket körülvevő világ törvényszerűségeinek kiismerését.
Magyar kutatók szerint a szemünk elárulja, mennyire pontosak az emlékeink
A BME kutatóinak kísérlete szerint a pupilla tágulásának mértékéből meg lehet állapítani az emlékek részletességét és pontosságát.
Kutatók rájöttek, hogyan lehet kitörölni az agyból a negatív emlékeket
Egy kísérletben asszociációs gyakorlattal és alvás közben lejátszott hangfelvételekkel sikerült a negatív emlékeket pozitívakra cserélni.
A jobb memória titka: a camembert
A sajtban található mirisztamid nevű zsírsav az egerek esetében javította az emlékezőképességet, a fogyasztása után megemelkedő BDNF-szint alapján pedig a kutatók úgy gondolják, hogy a kognitív hanyatlás ellen is hasznos lehet.
Már 30 perc testmozgás is jót tesz a kognitív funkcióknak
A memóriát és a kognitív teljesítményt is javítja, ha mozgunk, ráadásul nemcsak aznap, hanem másnap is érezhetők a pozitív hatások.
Fabó Dániel: Mire jó az alvás, ha közben kikapcsol a tudat, és sebezhetők vagyunk?
Hogy lesz az érzékszervi információkból először rövid, majd hosszú távú memória? Mi történik, ha hiba csúszik ebbe a folyamatba? És mi köze mindennek az epilepsziához? Ilyen kérdéseket járt körbe a 10. Qubit Live-on Fabó Dániel neurológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem kutatója.
Bódizs Róbert: Az alvás a legősibb ritmusunk kifejeződése
Mi köze van a hóvirágnak a tudatos álmodáshoz? Mi az a rózsaszín zaj? És mi tudható meg abból, ha valaki 30 évig aktigráf készüléket visel önmagán? Többek között ezekre is választ adott a Semmelweis Egyetem pszichológusa és alváskutatója a 10. Qubit Live-on.
A régi, erős emlékek megakadályozzák, hogy új emlékképek alakuljanak ki
Az Oxfordi Egyetem kutatói által felfedezett agyi mechanizmus azt is megmagyarázhatja, hogy egyes emberek miért nem képesek új környezetekhez alkalmazkodni.
Lehet, hogy ez a zselé laposra verne a Pong nevű videójátékban
Egy hidrogélt sikerült megtanítani a Pong-ra, és még fejlődni is képes benne. A kutatók állítják, hogy ebben a memóriája segíti.
A darazsak hasonlóan ismerik fel egymást, mint az emberek
A Polistes fuscatus faj tagjainak ráadásul még az arcmemóriája is jó: még akkor is megismerik a másik darazsat, ha csak 45 percet töltöttek együtt egy héttel korábban.
Megfejtették a hosszú távú emlékek kialakulásának titkát
Egérkísérletek szerint az idegsejtek saját DNS-üket károsítják, hogy aztán azok helyreállításával bebetonozzák az emlékeket.
Az illatterápia segíthet felszínre hozni és feldolgozni a traumatikus emlékeket
A szaglórendszer közvetlen összeköttetésben áll az emberi agy érzelmekért és emlékekért is felelős központjával.