Egy nemrég megjelent tanulmány szerint az unió 2022-től bevezetett, 27 pontból álló korrupcióellenes csomagja csak korlátozottan hatott a magyar rendszerre, mert az nem véletlenül korrupt, hanem direkt így működik.
Van olyan, hogy egy nagyváros csődközelbe jut, de ami Budapesttel történik az elmúlt évtizedekben, arra Európában nem látni példát. A magyar GDP több mint harmadát megtermelő főváros gondjait a látszat ellenére nem annyira gazdasági, mint politikai tényezők szaporítják.
Miért lett mára annyira irritáló a Ferrari, a jacht és a több milliós ruha? Bíró-Nagy Andrással, a Policy Solutions elemzőközpont igazgatójával beszélgettünk az Orbán 15 – Másfél évtized a magyar társadalom szemével című, frissen publikált kutatásukról.
Ha az állam nem nyújt jólléti szolgáltatásokat, a civilizációs folyamat visszafordul. Ilyenkor a polgároknak kell cselekedniük, máskülönben mind elsüllyedünk a szarban.
Az orbáni magyar modell terjed Szlovákiában és Grúziában is, ami a kritikus hangok elhallgattatását illeti.
A mindennapi praxisban hatalmas ellentmondás feszül az Alaptörvény megállapításai és a kormány tevékenysége között – írja Ungváry Krisztián történész.
Éber Márk Áron szociológus nemrég megjelent kötete az olasz marxista filozófus, Antonio Gramsci nézeteinek kortárs, hazai, újjobboldali politikai felhasználásáról beszél. Valóban Gramsci téziseiből nőtt volna ki a NER?
Kovách Imre szociológus és kutatótársai csütörtökön bemutatott, nagyszabású munkájából olyan ország képe bontakozik ki, ahol egyes csoportok elégedetten, polgárosodva élik az életüket, míg más nagy méretű csoportok leszakadtak és elmagányosodtak. A politika ezeket az egyenlőtlenségeket kihasználja és konzerválja, hiszen a polarizáció fenntartása és a dezintegrálódott csoportok befolyásolása a jelenlegi rendszer legfőbb pillére.
Négy kelet-közép-európai országban vizsgálták a kutatók a hatóságok és a társadalmi szervezetek kapcsolatát, és kiderült, hogy a populista kormányok csak a „sajátjaikkal” állnak szóba. A négy állam közül Magyarországon a legdrasztikusabb a demokratikus minőség romlása.
A lengyel Jog és Igazságosság (PiS) nyolc év alatt igyekezett átírni nemcsak a múltat, hanem a jelen kultúráját is. Arrafelé erősebb volt a cenzúra, élesebbek a politikai harcok az intézmények körül, és most, a Kaczyński-rendszer után meglehetősen nehéz az újrademokratizálás is.
Mi ment félre a rendszerváltás után? Hogyan ágyazott meg a Kádár-korszak a NER-nek? Hova tűnt a középosztály? Ezekről kérdeztük Valuch Tibor történészt, aki új könyvében a késő kádárizmustól az illiberalizmusig tekinti át a magyar társadalom változásait.
Magányos hősök még nem buktattak kormányt, de tömegmozgalmak már szökkentek szárba egyetlen ember akciója nyomán – mondja Magyar Péter szombati tüntetéséről Mikecz Dániel, aki politológusként mozgalomkutatással is foglalkozik.
Ijesztő méretű, legalább hat nagy intézményt magába foglaló kulturális konglomerátum képe rajzolódik ki Demeter Szilárd és Csák János tervei nyomán. De mire jó ez a koncentráció, mit akar vele elérni a kormány, és honnan kerül elő mindig Demeter?
A Kritikus kultúra / A kultúra kritikus helyzetben konferencián a NER-ről, a függetlenségről, a művészeti elitről és a kultúra mozgásteréről volt szó. De miért van bajban a kultúra, ha ömlik bele az állami pénz?
Két beszédes statisztika.