Itt az új, magyar, szárazságtűrő búza
A GLA8-at magyar kutatók, széleskörű együttműködésben hozták létre. Jól tűri a vízhiányt és a gyökérrendszere, hatékony víztárolása révén klímaadaptált, új búzafajták nemesítéséhez kínál lehetőséget.
növények
Mit keres több ezer zengőlégy a semmi közepén, egy tengeri olajfúrótornyon?
A közönséges zengőlégy egy kevésbé ismert beporzó. Eddig nem tudtuk, hogy akár több száz kilométert is megtesz, pollent szállítva, ráadásul a tenger fölött.
Magyar kutatók szerint a gombák több százmillió évnyi tájformálása alapozta meg a növények szárazföldre lépését
Szöllősi Gergely és kollégáinak evolúciós genetikai kutatása alapján már jóval a szárazföldi növények megjelenése előtt megkezdődött az ökoszisztémákat működtető gombák sokféleségének kialakulása.
Bármilyen időjárás modellezhető egy brit egyetem új, kísérleti növénytermesztő kamráiban
Ezekben a kamrákban nemcsak a világ különböző részeinek jelenlegi és jövőbeli időjárási körülményei modellezhetők, de a paramétereket is befolyásolni lehet.
A klímaváltozástól még a gin-tonik íze is más lesz
A borókabogyók ízösszetevőit változtatja meg a csapadékmennyiség alakulása, ezért aztán a belőlük készülő gin íze is megváltozik.
A világon elsőként életképes magokat teremtek magyar kutatók holdtalajba ültetett mustárnövényei
A Hold talaját modellező földben már életképesek a magok, hamarosan feljuttatják őket az űrbe is, hogy kiderüljön, az utazás okoz-e elváltozásokat bennük.
Akár 2 Celsius-fokkal is enyhíthetik a városi hőséget a fehérre festett tetők
Egy új tudományos összehasonlítás szerint nem a növényekkel beborított tetőkertek vagy a napelemek, hanem a fehér háztetők segítenek a legjobban mérsékelni a városi kánikulát.
Az ismert virágos növények 45 százaléka a kihalás szélére került
A brit Királyi Botanikus Kert friss elemzése 30 ország 200 kutatójának munkáját összegzi.
Amerikai tudósok megfejtették, hogyan hódították meg a hangyák a Földet
A prehisztorikus erdők szélétől egyre távolabb merészkedő virágos növényeket követték a világ szinte minden pontjára.
Új orchideafajt fedeztek fel Japánban
A felfedezésért nem kellett messzire menni, mert az orchideát dísznövényként parkokba, balkonládákba és kertekbe is ültették, de mindeddig tévesen a Spiranthes australis fajhoz sorolták. Most kiderült, hogy nem oda tartozik.
Sugárzabáló gomba, fekete béka: így alkalmazkodik a természet Csernobil körül a radioaktív sugárzáshoz
Az atomerőmű-katasztrófa óta eltelt több mint három évtizedben egyes növényfajokban, madarakban és emlősökben a roncsoló radioaktív anyagokkal szembeni védekezőrendszert mutattak ki, de olyan levelibékákat is találtak, amelyek evolúciós ugrással zöldről feketére változtatták a színüket, hogy könnyebben tompítani tudják a sugárzás hatásait.
A növények saját előállítású aszpirinnel küzdenek meg a környezeti stresszel
Amerikai kutatók a Science Advances folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban arról számoltak be, hogy a szalicilsav lehet a növényi klímaadaptáció kulcsa.
Ha nem ismerjük a növényeket, a klímaváltozás következményeit sem értjük meg
Neves brit botanikusok dörgedelmes véleménycikkben hívták fel az oktatási és politikai szféra figyelmét arra, hogy a növényekkel foglalkozó tudományág kikopott a kötelező tananyagból. Az ismerethiány szerintük a klímakatasztrófa elkerülését célzó társadalmi összefogást is gátolja.
A hőségben csődöt mond a növények immunrendszere
Egy friss kutatás szerint a növények immunrendszere a meleg miatt sokszor képtelen felvenni a harcot a betolakodó kártevőkkel szemben.
Videóajánló: Hogy kerül a botanika a konyhaasztalra?
Az vagy, amit megeszel, de tudod, mit eszel? Penksza Károly, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a kevés hazai tudós influenszer egyike, aki egyéni megközelítésben mutatja be a gasztronómiában meghatározó növényeket, mint a vöröshagyma, és az olyan különlegességeket, mint az erdei fenyő.