Húszezer dinoszaurusznyomot találtak az olasz Alpokban
A 2400-2800 méteres magasságban lévő nyomokat egy természetfotós vette észre Bormio közelében.
A 2400-2800 méteres magasságban lévő nyomokat egy természetfotós vette észre Bormio közelében.
A különleges lelőhelyen, amire 2019-ben találtak rá a kutatók a Hátszegi-medencében, szinte egymáson fekszenek a nagyméretű dinoszaurusz csontok.
Egy friss kutatás igazolt egy évtizedek óta fennálló paleontológus-babonát: az élénk színű Rusavskia elegans és Xanthomendoza trachyphylla élénk színű telepei dinoszauruszcsontokról árulkodnak, ráadásul drónokról is kiválóan megfigyelhetők.
Legalább 400 ezer évvel korábban élhetett a Homo sapiens és más emberfajok közös őse, és az is lehet, hogy nem Afrikában, hanem Ázsiában élt az első ember.
Nizar Ibrahim őslénykutató átírta a dinoszauruszokról alkotott képünket a Spinosaurus vízi életmódjának felfedezésével. A Spinosaurust és több más ikonikus fajt most a BBC Earth-ön látható Dinoszauruszok, a Föld urai sorozat mutatja be, példátlanul valósághűen.
Kutatók az elmúlt években 61 mamut fosszíliát tártak fel Közép-Mexikóban. Ősi DNS vizsgáltok alapján az állatok az amerikai mamutok egy elkülönült populációjához tartoztak, így lehet, hogy inkább mexikói mamutoknak kellene hívni őket.
A négy lábon járó páncélos növényevő 165 millió évvel ezelőtt élt a mai Marokkó területén.
Tavaly nyáron 41 millió dollár fölött, idén júliusban 31 millióért kelt el árverésen egy-egy nagy, ritka és szinte teljes őslénycsontváz. De kik veszik ezeket, hol kötnek ki, és milyen szerep jut ebben a tudósoknak?
Az amerikai Utah államban lévő Carnegie Quarry fontos dinoszaurusz-lelőhely, de a kutatók mindeddig nem értették, hogyan adhatott otthont egyszerre olyan sok fajnak, mint amiről a leletek tanúskodnak. Egy friss vizsgálatból kiderült.
A leletek tanúsága szerint az állatok már a 65 millió évvel ezelőtti nagy kihalási esemény előtt is jelen voltak az óceánokban.
A dinoszauruszok étrendjére eddig csak az állkapcsuk, a fogaik és a nyakhosszúság alapján következtettek, most először viszont a megkövesedett béltartalom vizsgálata közvetlen bizonyítékokkal is szolgált.
A Journal of Anthropological Archaeology folyóiratban megjelent vaskos tanulmány visszafejtette, hogy kik készítették a legkorábbi ismert kőszerszámokat.
Egy friss kutatás szerint már a kréta korban is fészkeltek madarak a sarkkörön, ez azt is jelenti, hogy 25-30 millió évvel korábban is jelen voltak már a területen, mint korábban hitték.
Őslénykutatók furcsa lábnyomokra bukkantak egy közel 355 millió éves homokkő táblán, amiket gyíkszerű hüllők hagyhattak hátra. Egy bökkenő van: eddig úgy gondoltuk, hogy a hüllők 35 millió évvel később jelentek csak meg.
A százmillió évvel ezelőtt élt állat 5-6 méter hosszú volt, és mint a nem többi tagja, ez is súlyos farokbuzogánnyal büszkélkedhetett.