India után több ország is reptéri szűréseket vezetett be a Nipah vírus terjedésének megállítására
Az emberről emberre is terjedni képes kórokozót az Egészségügyi Világszervezet a magas járványveszélyű vírusok közé sorolja.
Az emberről emberre is terjedni képes kórokozót az Egészségügyi Világszervezet a magas járványveszélyű vírusok közé sorolja.
Ralph Baric koronavírus kutató és W. Ian Lipkin epidemiológus szerint elégtelen biztonsági óvintézkedések mellett vizsgáltak egy újonnan felfedezett koronavírust a Vuhani Virológiai Intézet volt és jelenlegi kutatói. Nemrég Christian Drosten német virológus is hasonló aggodalmakat fogalmazott meg.
A fekete halál, vagyis az 1346 és -51 közötti tömeges halálozással járó pestisjárvány előtt is felütötte fejét a betegség az emberek között. Két kutató szerint erre utalnak korabeli szövegek.
Eddig csak egy macskánál mutatták ki a vírust Magyarországon, de napi 50-100 mintát vizsgálnak, hogy elkerülhető legyen a nagyobb baj. Bálint Ádám állatorvosi virológus a H5N1-gyel fertőződött kanadai tinédzser esetéről is beszélt a Magyar Zoonózis Társaság rendezvényén.
A fiatalt november eleje óta ápolják intenzív osztályon, és most kiderült, hogy a megbetegedéséért felelős H5N1 madárinfluenza ijesztő mutációkat szedett össze, amik megkönnyíthetik, hogy a vírus embereket fertőzzön meg és járványt okozzon.
Több száz wuhani minta vizsgálata alapján egyre inkább kizárható, hogy a vírus laborból szabadult volna ki, sőt, egész pontosan meg lehet határozni a pontos eredetét. A piacon elpusztított állatokat viszont már nem lehet vizsgálni, így megdönthetetlen bizonyíték sincs.
A járványmegelőzéssel foglalkozó szervezet és vezetője, Peter Daszak a covid eredete miatt került össztűzbe, de az úttörő kutatásaik támogatásának megvonásával Kemenesi Gábor virológus szerint sebezhetőbbé váltunk a jövő pandémiáival szemben.
Kiderült, hogy az amerikai hatóságok által márciusban észlelt járvány hónapokkal korábban kezdődhetett. Virológusok szerint félő, hogy a tehenek közötti terjedéstől a madárinfluenza jobban alkalmazkodhat az emberhez.
Egy friss kutatás különböző vírusok gazdaváltásait vizsgálta, és egy hatalmas víruscserélő hálózatot tárt fel gerinces állatok között. François Balloux genetikus a Qubitnek elmondta, nem egy-egy fenyegető vírusra, hanem a széleskörű felderítésre kellene koncentrálni.
A pandémiává nyilvánítás napján, 2020. március 11-én Magyarországon életbe lépett a veszélyhelyzet és a rendeleti kormányzás, az egyetemek távoktatásra álltak át, a határokat pedig lezárták a négy legfertőzöttebb ország állampolgárai előtt.
Lezárások ide, kötelező maszkhasználat oda, az emberek az elmúlt három évben is annyi kórokozóval találkoztak, hogy az immunrendszerüknek esélyük sem volt ellustulni. De akkor mi okozza a most tomboló, főként gyerekeket megbetegítő járványokat?
Az emberi immunrendszer az agyhoz hasonlóan tanul, emlékezik, de amivel régóta nem találkozott, azt bizony el is felejti. Így a covid-pandémia éveiben általánosan gyengülhetett a védettségünk az influenza, a nátha és szinte az összes visszatérően fertőző betegség ellen, amelyek a covid elleni védekezés miatt kevésbé terjedtek az elmúlt években.
A hivatalos jelentések szerint két újabb halálos áldozatot szedett a vírus az országban, ahol eltörölték a korábbi szigorú járványügyi intézkedéseket. Egyes elemzők rengeteg további áldozatra számítanak, mások szerint a hivatalosan elismert esetek már most is csak a töredékét tehetik ki a valós adatoknak.
A Stanford Egyetem kutatása a mentális egészség romlását is kimutatta, bár az nem világos, hogy van-e kapcsolat az agy öregedése és a szorongás, a depresszió és az egyéb mentális betegségek megnövekedett száma között.
Az Exeteri Egyetem kutatója szerint a gördeszkázás mindig egy lázadó szubkultúra marad, hiába lett belőle olimpiai szám. James O’Connor szociológus, veterán deszkás szerint a sport csak akkor kap igazán erőre, amikor más szabadidős elfoglaltságok népszerűsége csökken: az olimpia elhalasztása, a földrengés és a covid meg se kottyan neki.