Kinek a szarkofágjára bukkantak a katedrális alatt? Hogy bírták a fagerendák sokszáz évig a kártevőket, ha nem is kezelték őket? Hogyan lehet helyreállítani a beltéri visszhangot? És szedjenek-e belépődíjat a restaurált székesegyházban? Kérdések, dilemmák, adatok a Notre-Dame újranyitása után.
Október közepétől már helyet lehet foglalni az új Berlin-Párizs expresszre, amely nyolc óra alatt teszi meg az utat a két főváros között.
Miután a katedrális 2019-ben leégett, a helyreállítási munkák során két ólomkoporsót találtak benne. Az egyikről világos volt, ki nyugszik benne, a kutatók úgy gondolják, hogy most a másik elhunyt személyazonosságát is sikerült kideríteni.
Többezer tonna jeget rendeltek a párizsi olimpia helyszínére, amit nem italokba, hanem merülőmedencékbe töltenének a gyorsabb regenerálódás érdekében.
A legforróbb napszakban kell majd futnia a mezőnynek a csúszások miatt – ha egyáltalán meg tudják rendezni holnap a triatlont az olimpián.
Egy új tudományos összehasonlítás szerint nem a növényekkel beborított tetőkertek vagy a napelemek, hanem a fehér háztetők segítenek a legjobban mérsékelni a városi kánikulát.
Lassan a kontinens összes országában pánikot okoznak az ágyi poloskák. Honnan jönnek, mi a tervük, és mit tehetünk ellenük? Aki válaszol: Szentiványi Tamara biológus.
Ijesztő térképen Európa nagyvárosai 2050-ben.
A francia fővárosban 2030-ra évente több mint 30 olyan fülledt, trópusi éjszaka várható, amikor 20 fok fölött marad a hőmérséklet. A város polgármesteri hivatal kérésünkre elárulta, milyen tervei vannak az extrém hőség kezelésére.
50 sírt találtak a Port-Royal pályaudvar közvetlen szomszédságában.
A világ egyik leggazdagabb embere, François Pinault a párizsi árutőzsde épületében rendezte be kortárs művészeti magánmúzeumát. A Pinault-gyűjtemény első tárlatának apropóján megvizsgáljuk, hogy mire szeretnek költeni a milliárdosok, ha műveltek, és hogy milyen típusú kiadásokkal lehet kiérdemelni a művelt jelzőt.
Párizs híres kifordított épülete máig megosztja az építészeket és a közvéleményt: van, aki a hatvanas évek utópisztikus vízióinak megvalósulását látja benne, mások azt is felháborítónak tartják, hogy egyáltalán megépült.
A középkor pusztító járványai rosszat tettek a városok etnikai és vallási sokszínűségének, de átformálták azt is, ahogyan a városokra gondolunk. A katasztrófák kezelésében akadtak sikeres és kevésbé sikeres települések, de a pestis, a kolera és társaik elválaszthatatlanul összeforrtak a városiassággal.
Egy félbemaradt forgatás második világháborús díszletei között karanténozik két utca a Montmartre-on.
Az erős rovarmérgek betiltása óta egyre nagyobb ütemben terjedő ágyi poloskák inváziója úgy megrendítette a francia fővárost, hogy már telefonos segítségnyújtásra is van lehetőség.