Az elzártság, az egyéni és globális szintű hirtelen változások is hozzájárulnak ahhoz, hogy az átlagosnál többeket gyötörnek rémálmok vagy szokatlan álomképek. Szakértők szerint az egészséges alvási rutin kialakításával elkerülhető a komolyabb zavarok kialakulása.
A kutatók szerint a közösségi média nagy veszélye, hogy az ember hajlamos úgy gondolni rá, mint a cukorra: kis mennyiségben ártalmatlan. Mára azonban annyira átalakította a személyes kapcsolatokat, hogy a fiatalok egészsége múlik rajta.
A Kaliforniai Egyetem agykutatói fMRI-felvételekre eresztettek egy algoritmust, amely pontosan felmérte a kísérletben részt vevők együttérző-képességét.
Minél nagyobb értékűnek tűnik a ruha, ami rajtad van, annál inkább bíznak mások a szakértelmedben és kompetenciádban – ez a tanulsága annak a kísérletsorozatnak, amelynek eredményeit a Nature-ben publikálták a Princeton Egyetem viselkedéskutatói.
„A fiatalok sosem voltak még ilyen szemtelenek: az ősit megvetik, a tiszteletre méltót elítélik, az elöljárót nem rettegik” – írta Thomas Barnes tiszteletes 1624-ben. De miért szólják le az idősebbek a fiatalabbakat, amióta világ a világ? Amerikai pszichológusok a torzító emlékezet szerepét hangsúlyozzák.
Pszichológus kutatók szerint az emberek sokáig démonokkal és boszorkánysággal magyarázták a betegségeket, és mivel a betegek elüldözése vagy megölése után csökkentek a fertőzések, visszaigazolást is kaptak erről.
Egy meghökkentő kutatás szerint az ember hangulatát befolyásolja, hogy mennyi erő maradt még kedvenc készülékében. Van, aki már a távolságot is ebben méri.
Egy kanadai sikerkönyv hatására széles körben elterjedt az elmélet, miszerint a kitartó gyakorláson múlik minden. Jó hír a szomszédoknak: nem ezen múlik, hogy virtuóz lesz-e az emberből.
Szállóigévé vált tudományos közhelyet döntött meg kísérletével három amerikai pszichológus: hiába hirdették majd 150 évig, a mosolygás nem deríti jókedvre azt, akinek amúgy nincs jó kedve.
Bobby, Eddy és David 19 éves korukig nem tudták, hogy hármasikrekként születtek, és nevelőszüleiket sem tájékoztatták erről. Később megtudták, hogy egy rejtélyes pszichológiai kutatás alanyai voltak, a soha meg nem jelent tanulmány részleteit viszont 2066-ig titkosították. Most dokumentumfilm készült róluk.
Az Oxfordi Egyetem kutatói több mint 17 ezer fiatal tapasztalataira támaszkodva állítják, hogy pszichésen semmit sem számít, hány órát töltenek a kamaszok tévézéssel, telefonozással, videojátékozással és internetezéssel.
A mindennapi beszélgetésekben átlagosan alig két tizedmásodperc telik el, amíg a résztvevők szóban is reagálnak a másikra, mégsem vágnak egymás szavába. A jelenséget az állatoknál is megfigyelték. A kommunikációs mechanizmust a téma egyik magyar kutatója, Magyari Lilla tárja fel.
Teljesen normális, ha a popzene kedvelői agresszívnak tartják a Cannibal Corpse zenéjét, de annak, aki szereti, örömet okoz, és ezt most már a tudomány is bizonyítja.
A Yale Egyetem menedzsment karának kutatója, Amy Wrzesniewski Budapesten elmondta: azok lesznek hosszú távon is a leginkább elégedettek, akik már fiatal koruk óta mások segítésében találták meg a munka értelmét.
Akik szilárdan hisznek valamilyen konspirációban, elfogadóbbak az immorális viselkedéssel szemben is. Sőt már egyetlen összeesküvés-elmélet elolvasása is növeli a hajlamot egy brit pszichológiai kísérlet szerint.
Nemcsak a beszédnek, hanem a mentális időutazásnak nevezett, kisgyerekkorra kifejlődő kognitív képességnek is köszönheti sikerét a Homo sapiens. A kísérletekkel alátámasztott elmélet Ausztráliában dolgozó atyja, Thomas Suddendorf a múlt héten járt Magyarországon.
A gyakorlatban már különféle iskolái vannak, és több magyarországi egyetemen is tanítják, de még mindig nem létezik kőbe vésett tudományos magyarázat arra, hogy miért és pontosan hogyan működik a meseterápia.
Mezopotámiában és az ókori Rómában még hatalmas fesztivált rendeztek az újévi fogadalmak nyomatékosítására. A szokás a kereszténység terjedésével vált az önmarcangoló kudarc szimbólumává. A recept: érdemes kicsiben kezdeni, a nagy fogadalmak többnyire bukásra vannak ítélve.
A pszichológusok kontrollált körülmények között, tudományos igénnyel vizsgálták, amiről a filozófusok és a teológusok évszázadokon keresztül leginkább csak elméletben vitatkozgattak. Christian Jarrett szerint tíz alaptulajdonság bizonyítja, hogy az emberiség alapvetően a sötét oldalon áll.
A szülők háromnegyede hazudik a gyerekeinek, harmaduk még azután sem mond igazat, hogy lebukott.
A kanadai klinikai pszichológusnak sikerült, ami kevés egyetemi professzornak jött össze: nemhogy bejárnak az óráira, hanem egyenesen milliók követik az előadásait. De mi lehet a professzor úr titka?
Online vásárolni jó, mert az agyunk örül neki, közben pedig tönkretesszük a bolygót, és rengeteg haszontalan szemetet halmozunk fel. A sors fintora, hogy az emberi agy jutalomközpontja épp azért fejlődött ki úgy, ahogy, mert a túlélésünket hivatott segíteni.
Német és brit kutatók megfigyelése szerint a gyerekek hajlamosak engedni a robotok irányából érkező kortárs nyomásnak, a felnőttek viszont kijavítják a robotokat, bármilyen csökönyösen tévedjenek is.
Egy kutatás szerint sokan nem. A tudósok szerint szokni kell még, hogy sok százezer év után már nem az ember az egyetlen társas lény a Földön.
Két ellentétes elmélet tartja magát az igazmondás és a hazugság, illetve az anyanyelv- és az idegennyelv-használat összefüggéseiről. A Würzburgi Egyetem kutatói igyekeztek rendet vágni a zűrzavarban.
Az életközepi válságra sokan a középkorúság természetes velejárójaként tekintenek, pedig a jelenséget nem is olyan régen, 1957-ben címkézték fel. Bár rengetegen hisznek a létezésében, a midlife crisis talán csak egy társadalmi konstrukció.
Egy rabot játszó diák azt állítja, hogy a kísérletet vezető, a börtönparancsnokot alakító pszichológus, Philip Zimbardo vette rá arra, hogy játssza el az összeomlást. A manipulációról hangfelvételek is tanúskodnak.
Nem könnyű boldog netezőt nevelni gyermekünkből, mikor mi magunk sem vagyunk azok, és ő valószínűleg jobban is érti az egészet. Az biztos, hogy sokat kell beszélgetni, egyszerre kell határozottnak és partnernek lenni, lekötni a gyerek idejét és jó példát mutatni.
Az iskolai bántalmazás, a bullying jelenségével sokszor nem tud mit kezdeni se a tanár, se a szülő, nem beszélve a gyerekekről. Gyakori kényszermegoldás, hogy kiemelik a bántalmazottat a közösségből, holott léteznek módszerek, amelyek ugyan idő- és empátiaigényesek, de a folyamat végén érett, konfliktuskezelésre képes gyerekeket kaphatunk.
A videójáték-addikciónak fordítható gaming disorder önálló mentális zavarként kerülhet be az ENSZ jövőre frissülő globális betegségkataszterébe. A pár évvel ezelőtt még csupán szerfüggőségeket számon tartó hivatalos lajstrom szerkesztésének hátteréről a WHO szakmai tanácsadó testületének magyar tagját, Demetrovics Zsoltot kérdeztük.