A Római Birodalom bukása után kezdhettek el keveredni egymással a különböző európai népek
Az eddigi feltételezések szerint a dél-németországi genetikai sokszínűség agresszív támadások eredménye volt, amit egy új kutatás cáfolt meg.
Az eddigi feltételezések szerint a dél-németországi genetikai sokszínűség agresszív támadások eredménye volt, amit egy új kutatás cáfolt meg.
Egy friss kutatásban megpróbálták megfejteni, hogy hogyan játszhattak annak idején azzal a kőlappal, ami Corivallum romjai közül került elő. A rejtélyt végül mesterséges intelligencia segítségével sikerült megoldani, a játékot pedig online ki is lehet próbálni.
Most először látható és kutatható interaktív térképen a Római Birodalom jelenleg ismert úthálózata, sőt, még annál is több.
A világörökségi helyszínekre leselkedő talán legnagyobb veszély ma a tengerszint emelkedése, a sótartalom növekedése és a szél eróziójának hatása. Mindez Karthágó példáján jól látszik.
Egy elit görög család fém tárgyait és pénzérméit találhatták meg, amelyek egy tűz során megolvadtak.
Körülbelül 150 fiatal római katona holtteste került elő, a csontokon nyilaktól, lándzsáktól, tőröktől és kardoktól származó sérülések voltak. A lelet különösen ritkának számít, ahogyan az is, hogy a holttesteket nem hamvasztották el, ahogy a korban szokás volt.
A Kr. u. 80-ból származó falak ahhoz a központi épülethez tartoztak, ami a britanniai főváros, Londinium fóruma fölé tornyosult.
Mi a közös Claudiusban, Neróban, Galbában, Vitelliusban, Domitianusban, Caracallában és Getában? Egyes elméletek szerint a római császárok a mértéktelen ólomfogyasztásba őrültek bele, és végső soron a nehézfém vezetett a birodalom bukásához is. A legújabb kutatások szerint nem ilyen egyértelmű a helyzet.
A papiruszra rótt, 133 sornyi szöveg az ötvenes években került elő a Judeai-sivatagból, de csak 2014-ben kezdtek el alaposabban foglalkozni vele. Ekkor kiderült, hogy nem nabateus nyelven, hanem görögül íródott, és egy per részleteiről számolnak be benne.
A Római Birodalomban a vízvezetékek építéséhez, de még a bor ízesítéséhez is ólmot használtak, aminek mérgezése enyhe kognitív hanyatláshoz vezet. Egy friss kutatás szerint ez komoly hatással lehetett az európai lakosságra.
A Pompeji Régészeti Park igazgatójává 2021-ben kinevezett Gabriel Zuchtriegel rendhagyó tanulmánykötete leszámol egy sor korábbi tévképzettel, és közben valódi élettel tölti meg az ókortudomány legújabb eredményeit.
A Németországban talált apró lelet egy tekercset is rejtett, amelynek szövegét digitálisan sikerült feltárni: Pál apostol tanítványára való utalásokat tartalmaz.
Tényleg harcoltak a gladiátorok horrorpáviánokkal? Mi köze a filmnek a marxizmushoz? Grüll Tibor, a Pécsi Tudományegyetem ókortörténésze segítségével vettük végig, mennyire áll hadilábon a történelemmel a Gladiátor folytatása, és mit számít ez egyáltalán a filmélmény szempontjából.
A kétezer éves figurát feltehetően egy konkrét személyről mintázták, ami jól mutatja, hogy a gladiátorok mekkora hírességek voltak a Római Birodalomban.
Híres mellszobrok alapján rekonstruálták AI segítségével, hogyan nézhetett ki Julius Caesar, Nero, Marcus Aurelius, vagy épp Agrippina a valóságban.